Haradinaj ugyanakkor pénteken a Facebookon azt üzente: "Senki nem állíthatja meg Koszovó útját, hamarosan találkozunk". A fogvatartott egyben sajnálatának adott hangot, amiért "egyes országok még mindig tiszteletben tartják Slobodan Milosevic (néhai szerb elnök) egykori rezsimjét, míg mások, például Németország és Ausztria már nem hajtják végre azokat az elfogatóparancsokat".
A volt koszovói miniszterelnököt egy 2004-ben kiadott szerb elfogatóparancs alapján vette őrizetbe a francia rendőrség, az ügyben eljáró francia bíróság pedig csütörtökön úgy döntött,
Haradinaj őrizetben marad, amíg nem érkezik meg a kiadatása iránti hivatalos szerb kérelem.
Szerb lapértesülések szerint a volt koszovói miniszterelnök legalább 18 napig marad előzetes letartóztatásban.
Enver Hoxhaj koszovói külügyminiszter bejelentette, hogy
hivatalos látogatást kezdeményezett Franciaországba, ahol a külügyi tárca vezetőjével a kialakult helyzetről kíván tárgyalni.
Kiemelte, hogy Pristina és Párizs kapcsolata kiváló, és ennek így is kell maradnia. "Szerbia továbbra is ellenséges politikát folytat Koszovóval és a koszovói állampolgárokkal szemben, a milosevici logika továbbra is létezik Belgrádban, és mi egyszer sem fogjuk magunkat megadni neki" - részletezte.
Belgrád háborús bűnösnek tekinti Haradinajt, aki a koszovói harcok idején az albán többségű dél-szerbiai tartomány elszakadásáért küzdő Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) regionális parancsnoka volt. A politikus 2004-2005-ben rövid ideig kormányfője volt az akkor még ENSZ-igazgatás alatt álló tartománynak. A szerb hatóságok szerint parancsnoksága alatt több mint háromszáz szerbet és számos, az UCK-hoz nem lojális albánt gyilkoltak meg, továbbá több mint négyszáz embert raboltak el. A hágai Nemzetközi Törvényszék azonban két ízben is felmentette a terhére rótt vádpontok alól. Haradinaj jelenleg a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű ellenzéki párt vezetője.