Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Egyesült Államok minden eddiginél erősebb lesz Donald Trump elnök vezetésével, ki fog tartani a NATO-beli és európai szövetségesei mellett, de elvárja tőlük a védelmi kiadások növelését – jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián.
Beszédében Mike Pence hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok mindig Európa legnagyobb szövetségese volt, és az is marad.
Donald Trump vezetésével Amerika és szövetségesei erősek lesznek, „legszebb közös napjaink még előttünk állnak” – mondta az alelnök.
Amerika továbbra is kiáll a közös értékek, a szabadság, a demokrácia, az igazság és a jog uralma mellett, és felajánlja barátságát Európának és minden nemzetnek, amely „a vérét áldozta” ezekért az értékekért – tette hozzá. Donald Trump beiktatási beszédét idézve, Pence kiemelte, hogy az Egyesült Államok
senkire sem kényszeríti rá életmódját és értékeit, de mindenki elé „ragyogó példaként” állítja őket.
Az új washingtoni vezetés a védelmi kiadások nagymértékű növelését tervezi, hogy az Egyesült Államok minden korábbinál nagyobb katonai erőre tegyen szert és megfeleljen az új kihívásoknak. Így arra is törekszik, hogy „a digitális világban is annyira domináns legyen, mint a fizikai világban” – jelentette ki.
Ugyanakkor szövetségeseitől is elvárja védelmi képességeik fejlesztését – mondta Mike Pence. Mint mondta, „túl sokan, túl sokáig” nem tettek eleget a terhek megosztására vonatkozó kötelezettségüknek, ami „kiüresíti szövetségünk alapját”.
A 28 országot összefogó NATO-ban az Egyesült Államokkal együtt
csupán öt tagország védelmi kiadásai érik el a hazai össztermék (GDP) 2 százalékát,
de Donald Trump mindenkitől elvárja, hogy teljesítse a 2014-es csúcstalálkozón tett vállalását, és „világos, hiteles” módon vázolja fel, hogy miként éri el 2024-re a 2 százalékos szintet – mondta az amerikai alelnök. Szerinte megérett az idő arra, hogy mindenki többet tegyen a közös védelemért.
Az alelnök arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok Oroszországtól is „számon kéri” vállalásait, elvárja, hogy
maradéktalanul végrehajtsa az ukrán válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodásokat,
akkor is, ha Donald Trump lehetségesnek tartja az együttműködés új formáinak kialakítását.
Angela Merkel német kancellár a konferencián elmondott beszédében azt emelte ki, hogy
ki kell tartani a többoldalú, multilaterális együttműködés és a nemzetközi szervezetek mellett,
és javítani kell hatékonyságukat. A kancellár szerint az EU, a NATO és az ENSZ hatékonyságán és válságtűrő képességén is javítani kell.
Az EU-nak meg kell tanulnia, hogy csak a fontos ügyekre összpontosítson, és beváltsa a „jólétet mindenkinek” ígéretét. Ehhez a többi között a szabályozás ésszerűsítése és az egységes belső piac továbbfejlesztése, a digitális belső piac kialakítása szükséges. Az euróövezetet pedig meg kell erősíteni, és meg kell védeni az EU egyik legfőbb vívmányát, a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását.
Fejleszteni kell az EU védelmi képességeit is, példáuk közös hadiipari beruházások és beszerzések révén, de az EU nem lehet a NATO alternatívája – mondta Angela Merkel.
A nemzetközi menekültválsággal kapcsolatban azt mondta, hogy az EU közvetlen szomszédja Szíriának, és szerinte a védelemre szoruló emberek befogadása „az EU felelőssége” is. A terrorizmusról azt mondta, hogy forrása „nem az iszlám”, és muszlim országokat is be kell vonni a terror elleni küzdelembe, és a muszlim közösségek vezetőinek el kell határolódniuk a terrortól.
Merkel megerősítette, hogy 2024-re Németország a GDP 2 százalékának megfelelő összegre emeli a védelmi kiadásait. A jelenlegi, 37 milliárd eurós, 1,2 száazlékos szintet viszont csak évi 8 százalékos ütemben tudják növelni.
A német kancellár hangsúlyozta, hogy
Európának szüksége van az Egyesült Államok katonai erejére,
mert Európát túlterhelné a terrorizmus elleni küzdelem, ha magára maradna.
Oroszországgal kapcsolatban azt mondta, törekedni kell a jó viszonyra, mert számos ügyben – például az iszlamista terror elleni harcban – egyeznek az érdekek. Ugyanakkor az ukrán válság ügyében teljes szigorral kell fellépni Oroszországgal szemben.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy Oroszország pragmatikus kapcsolatok kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal.
„Oroszország senkivel sem keresi a konfliktust, de megvédi az érdekeit” – hangsúlyozta Lavrov. Az orosz diplomácia vezetője
ismét „hidegháborús intézménynek” nevezte a NATO-t,
amelynek a terjeszkedése szerinte korábban nem látott feszültségekhez vezetett Európában az elmúlt három évtizedben. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az észak-atlanti szövetség továbbra sem kész felújítani az együttműködést Oroszországgal.
Simicskó István honvédelmi miniszter Münchenben azt mondta az MTI-nek, hogy az Egyesült Államok új kormányának törekvései visszaigazolják a magyar biztonságpolitikai gondolkodás helyességét.
Hozzátette, a NATO megerősítése és a radikális iszlamizmus elleni küzdelem ügyében is nagyon hasonló az amerikai és a magyar megközelítés, és már a közeli jövőben hatékonyabb fellépés várható az Iszlám Állam szemben.
