A szövetségi bűnügyi hivatalról (BKA) szóló törvényt kelett módosítani ahhoz, hogy korlátozhassák az olyan emberek mozgását,
akiket terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartanak.
Őket kötelezhetik a lábbilincsnek is nevezett, valójában bokán vagy karon is hordható jeladó készülék viselésére, hogy állandó megfigyelés alatt legyenek.
Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője azt mondta, a lábbilincs ugyan nem alkalmas bűncselekmények megakadályozására, de "erőforrás-takarékos" megoldás közveszélyes emberek szemmel tartására.
A módosítás a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban közveszélyessé nyilvánított emberekre vonatkozik, ami mindenekelőtt, de nem kizárólag a szélsőséges iszlamistákat jelenti.
Országszerte mintegy 550 ilyen embert tartanak számon.
A szövetségi kormány most azt javasolja a tartományi kormányoknak, hogy hatalmazzák fel a tartományi rendőri szerveket is a lábbilincs viselésének elrendelésére.
A lábbilincs bevezetése a terror elleni védekezésben a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista merénylet miatt került napirendre, miután kiderült, hogy a közveszélyes iszlamistaként számon tartott elkövető a támadás előtti hetekben eltűnt a hatóságok elől.
A német főváros központjában fekvő Breitscheid téren december 19-én egy kamionnal elkövetett merényletben 12 ember meghalt és 53 ember megsebesült. Az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt, aki felesküdött az Iszlám Állam szolgálatára. Amri a támadás után Hollandiába, majd Franciaországba menekült, és december 23-án felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.