A 2012-ben létrejött pártrendszer teljes átalakulását hozhatja a március 15-i parlamenti választás Hollandiában. Az öt évvel ezelőtti voksoláson a mostanáig kormányzó koalíció a szavazatok 51,4 százalékát szerezte meg. Akkor a jobboldali liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) 26,6, míg a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 24,8 százalékot kapott. Ez a 150 fős parlamentben 79 helyet biztosított számukra, ami stabil többséget jelentett a mindig is rendkívül tagolt holland pártrendszerben.
Az elmúlt évek kormányzása azonban mind a VVD-t, mind a PvdA-t megviselte, de
a voksolás igazi vesztese a Munkapárt lehet.
A legfrissebb felmérések alapján könnyen lehet, hogy képviselőinek közel háromnegyedét elveszíti, így csupán 9 mandátuma lesz az új parlamentben. A szociáldemokrata párt összeomlásából leginkább a környezetvédő-liberális GroenLinks profitálhat. A Jesse Klaver által vezetett alakulat 2012-ben csupán 2,3 százalékot szerzett, most pedig akár 13 százalékot is kaphatnak.
Szintén a PvdA veszteségeiből profitálhat a D66 nevezetű liberális alakulat. Öt évvel ezelőtt 12 képviselői helyük volt, míg most akár 17 mandátumot is szerezhetnek. Az 50plus nevezetű, a nyugdíjasok érdekeit védő párt is a hagyományos baloldaltól szerezhet voksolókat. 2012-ben még csak két mandátumuk volt, ez most ötre nőhet. Mandátumot szerezhet még a DENK nevezetű bevándorláspárti alakulat is, ők is a PvdA kárára erősödhetnek.
A jobboldalon is hasonló mélységű változások várhatók. A VVD nagyjából korábbi szavazóinak a felét veszítette el, így most 16 százalék körüli eredményre számíthat. A centrista alakulat korábbi szavazóinak egy része a hagyományos Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) táborában landolhat. A CDA 13-ról 21-re növelheti a mandátumainak a számát.
A másik nyertes pedig a Geert Wilders vezette, bevándorlásellenes Szabadságpárt lehet.
Ők a korábbi 15-ről 25–30-ra növelhetik a mandátumaik számát.
Wilders egyik szlogenje a kampányban: „Stop iszlám!” Követelte a marokkói bevándorlók számának a csökkentését. Jelszava pedig az, hogy „Hollandia legyen ismét független”. Ez azt jelentené, hogy népszavazást kezdeményezne országa EU-tagságáról. Wilders kormányra kerülése azonban nem valószínű, mivel egyetlen párt sem akar vele koalíciót kötni, és a fönt ismertetett adatok alapján nincs esélye arra, hogy egyedül tudjon kormányt alakítani. A pártelnök körül ennek ellenére forr a levegő, mivel még februárban bejelentette, hogy felfüggeszti a kampányát, és csak a Twitteren kommunikál.
A felfüggesztésre azért kerül sor, mert kiderült, hogy őrizetbe vették azt a tapasztalt szakembernek számító titkosszolgálati dolgozót, akinek az volt a feladata, hogy kollégáival átvizsgálja és biztosítsa a helyszíneket a pártvezér nyilvános szereplései előtt. A kiszivárgott információk szerint
egy marokkói származású titkosszolgálati ember – Farid K. – feltételezhetően a politikust érintő titkos információkat adott át egy bűnszervezetnek.
A hollandiai mecsetek bezárását és a Korán betiltását követelő Wilders számos alkalommal kapott már halálos fenyegetéseket, több mint tíz éve folyamatos rendőri védelem alatt áll. Március 1-jén egyébként a politikus folytatta a kampányát.
A bevándorlás mellett természetesen a gazdaság teljesítménye a másik fő téma. 2008–2014 között a holland gazdaság gyakorlatilag semmit sem nőtt. Mark Rutte miniszterelnöknek sikerült az utóbbi években fordítania a kedvezőtlen tendencián, és mostanra ismét két százalék fölött van a bővülés. Ennek is köszönhető, hogy a VVD támogatottsága nem omlott össze olyan nagy mértékben, mint a koalíciós társ Munkapárté. A VVD erősödésének másik oka, hogy a párt az utóbbi hónapokban egyértelműen a bevándorlás szigorítása mellett kötelezte el magát.
Nagy kérdés, hogy milyen koalíciót tud összetákolni Rutte a választások után. A stabil többséghez szükséges
76 képviselő összegyűjtése nem lesz könnyű feladat,
mivel lehet, hogy ezt csak három-négy párt együttműködéséből lehet megteremteni. 2012–17 között a kétpárti koalícióval viszonylag könnyű dolga volt Rutténak, de egy ennél több szereplős kormány már sokkal nehezebb feladat elé állítaná a 2010 óta a holland kormány élén álló politikust.
A szimbolikus első helyért való verseny még nem dőlt el. Március 13-án nagyon éles szópárbajt vívtak egymással a felek. A lakosság már nem hisz Rutténak, pártja figyelmen kívül hagyásával pedig "meggyaláznák" a választók akaratát – mondta Wilders. Rutte szerint "még mindig rendkívül valós esélye van annak, hogy arra ébredjünk március 16-án, hogy Wilders kapta a legtöbb szavazatot" – jelentette ki a kormányfő. Kiemelve, hogy az általa vezetett VVD
semmilyen körülmények között nem fog koalícióra lépni a Szabadságpárttal.
A vitán szóba került a Hollandia és Törökország közötti diplomáciai csatározás is, amelynek kapcsán Wilders azon véleményének adott hangot, hogy a kormánynak "ki kellene dobnia az országból a török nagykövetet és az embereit". Ezt a kijelentést arra használta fel Rutte, hogy rámutasson riválisa alkalmatlanságára. "Ez a különbség a twitterezés és egy ország vezetése között. Egy ország vezetésekor józan döntéseket kell hozni" – mondta.
Wilders arról is beszélt, hogy ismét holland kézbe kerülhetne az ország vezetése, ha Hollandia kilépne az Európai Unióból. Mint mondta,
az uniós kilépés lenne a "lehető legjobb dolog",
ami csak történhetne Hollandiával.
A legutóbbi felmérések szerint Wilders első helye a valószínűbb. Március 15-én derül ki, hogy kettejük közül ki az erősebb.