Az alkotmány 28. paragrafusának módosítására vonatkozó szavazáson 104 szenátor közül 78 szavazott igennel, míg hárman ellenezték azt – mondta Ádil Ahmed, a felsőház szóvivője. A végleges törvénymódosításhoz már csak az ország elnökének, Mamnún Huszainnak aláírására van szükség.
A módosítás - az ellenzéki Pakisztáni Néppárt (PPP) kérésére - azt is tartalmazza, hogy
a vádlottat a terrorcselekmény miatt történt őrizetbe vétel után kevesebb, mint 24 órán belül kötelesek bíróság elé állítani,
illetve tájékoztatni őrizetbe vételének okairól. A vádlottak emellett maguk fogadhatnak ügyvédet, a bizonyítás során ugyanolyan általános eljárásjog vonatkozik rájuk, mint az egyéb, köztörvényes vádlottakra.
A terrorista cselekedetekkel kapcsolatban eljáró katonai bíróságok 2015 elején kezdték meg működésüket, de ez a hatáskörük csak idén január 7-ig maradt meg.
A közel két éves időszakban 274 ítéletet hoztak, ebből 161 volt halálos,
a hadsereg jelentése szerint eddig 17-et végre is hajtottak, az utolsó ötöt március elején.
A katonai bírósági tárgyalásokra zárt ajtók mögött került sor. Az elítéltek némelyikének rokonai arról számoltak be, hogy sok esetben csak a sajtón keresztül értesültek az ítéletekről, olykor tudomásuk sem volt arról, hogy közeli hozzátartozójukat őrizetbe vették korábban. Emiatt a katonai bíróságokat kemény bírálatok érték mind pakisztáni, mind nemzetközi emberi jogi csoportok részéről.
A Jogászok Nemzetközi Bizottsága (ICJ) nevű civil szervezet tavaly december 15-i közleménye a katonai bíróságok működését "a pakisztáni alkotmánnyal és a nemzetközi emberi jogi törvényekkel összeférhetetlennek" nevezte.
A törvénytervezetet megelőzően február második felében az országban végrehajtott terrortámadásokban 130-an haltak meg és több százan sebesültek meg. A pakisztáni fegyveres erők ezt követően a "Viszály felszámolása" néven meghirdetett műveletük során feltételezett lázadók százait ölték meg és vették őrizetbe.