Négy hónappal az után, hogy az Iszlám Állam (ISIS) öngyilkos merénylője megölt 28 keresztényt Kairóban, a terrorszervezet újabb bombatámadásaiban 44-en meghaltak, és többen is súlyosan megsérültek a hétvégén.
A bombatámadásokat különböző kopt keresztény templomok ellen követték el Tanta és Alexandria városában, az egyikben maga II. Teodor kopt pápa celebrálta a misét.
A Közel-Kelet legnagyobb keresztény közössége ellen évtizedek óta nem volt ekkora támadássorozat.
Az Iszlám Állam az iraki beszivárgáshoz hasonlóan Egyiptomban is ki tudta építeni a saját sejtjeit azzal a céllal, hogy a Közel-Kelet legnépesebb országát is destabilizálják – írja a The Atlantic. Miközben
az egyiptomi hatóságok képtelenek lépést tartani a növekvő terrorveszéllyel,
ami adódhat a hatóságok tapasztalatlanságából, vagy az ISIS egyre kifinomultabb eszközeiből is.
Több robbanás is történt 2013 óta Egyiptomban, amelyet az ISIS helyi csoportja az Anszar Bait al-Makdisz követett el. Az ország döntő részén a központi kormányzat képes a hatalmát megőrizni, a Sínai-félsziget északi részén azonban tetten érhető az ISIS előretörése, ott állandóak az összecsapások a kormányzati csapatokkal, de a terület egész egyszerűen túl messze van a hatalom központjától, Kairótól ahhoz, hogy hatékonyabban üldözzék a terroristákat.
Bár a virágvasárnapi támadásokkal elsősorban az egyiptomi keresztényeket célozták meg az iszlamisták,
a vallási gyilkosságok kihatással lesznek az egész ország életére is.
Az ISIS radikalizálja az ország légkörét is azzal, hogy szerintük bárkit meg lehet ölni, aki nem abban hisz, amit az Iszlám Állam képvisel. A dzsihádisták ugyanúgy állnak a keresztényekhez, mint a síitákhoz: azt állítják, hogy valójában többistenhívők, ráadásul "árulók", mert szövetséget kötöttek a Nyugattal.
Egy 2014-ben készült, dzsihádról szóló tanulmány („The Secret of The Egyptian Enigma”) szerint a vallási ellentétek felszítása, illetve a kisebbségek elleni fellépés mind a radikális dzsihád sikeréhez járulnak hozzá. A szerző az Iszlám Állam egyik ideológusa, Abu Maudud al-Harmászi volt.
Szerinte az iszlám buzdítja a közösségét a keresztény hitetlenek elleni fellépésre. Azt írja:
Ne hagyj egyetlen hitetlen keresztényt sem Egyiptomban, anélkül, hogy fenyegetnéd az életét.
Az utóbbi hónapokban hasonló hangot ütnek meg a dzsihádisták a szúfi miszticizmus követőivel szemben is: nemrég két szúfi papot lefejeztek a Sínai-félszigeten.
Egyelőre nem valószínű, hogy sikeres lesz az ISIS menetelése Egyiptomban, de az erre való törekvésük mindenképpen mélyen nyomot hagy majd az országban, elsősorban a keresztény kisebbség életében. A terroristák akciói hasonlóak a 80-as és 90-es években elkövetett merényletekhez, amelyekben öncélúan öltek meg civileket az országban.
A szektarianizmus mélyen gyökerezik az egyiptomi társadalomban, amelyet az iszlamisták és a kormányzati politika is táplált évtizedeken keresztül. Egyiptom, mint sok más állam a térségben, érvényesíti az istenkáromlás büntetését, diszkriminatívan korlátozzák más vallásúaknak a templomok építését, megbélyegzik a kisebbségeket, és a vallási szélsőségesek gyakran nem kerülnek bíróságra.