Tüntetések Isztambulban, meghosszabbították a rendkívüli állapotot

Edényeket zörgetve tüntettek

Ezrek tüntettek Isztambulban Recep Tayyip Erdogan elnök ellen hétfőn este, egy nappal az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott, vitatott eredménnyel zárult törökországi népszavazás után. A tiltakozásokkal párhuzamosan a kormány úgy döntött, hogy harmadszor is meghosszabbítja a tavaly júliusban bevezetett rendkívüli állapotot.

A sokmilliós török metropolisz európai oldalán fekvő Besiktas kerületben mintegy kétezer tiltakozó gyűlt össze, olyan jelszavakat skandálva, mint hogy "Tolvaj, gyilkos, Erdogan". A tüntetés résztvevőit sokan a lakásuk ablakából kihajolva, hagyományos módon, konyhai edényeket zörgetve támogatták. A rendőrséggel való összecsapásra egyelőre nem került sor – jelentette késő este a dpa német hírügynökség. A megmozdulást meghirdető, Hayir Besiktas csoport a felhívásában azt írta: "A csalások, a jogsértések és az ellopott szavazatok ellen jöttünk tiltakozni!"

Az ázsiai oldalon is

Az AFP francia hírügynökség szerint az Isztambul ázsiai oldalán található Kadiköy kerületből mintegy kétezer tüntető vonult a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) székhelyéhez, a menet az "Összefogás a fasizmus ellen" jelszót skandálta. Az AFP szerint mindkét isztambuli negyed lakossága döntően világi beállítottságú és Erdogan-ellenes.

Az "igen" szavazatok 51,34 százalékos győzelmével zárult vasárnapi népszavazás érvényességét

azonnal megkérdőjelezte

az ellenzék két nagy pártja, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP). Az elnöki rendszer bevezetésének ötletét a kezdetektől elutasító két párt elítélte a szavazáskor tapasztalt "manipulációkat", bejelentve, hogy követelni fogják a szavazatok egy részének újraszámlálását. Az ellenzék szerint csalásra adhatott lehetőséget a Legfelsőbb Választási Tanácsnak az urnák zárása előtt nem sokkal meghozott döntése, miszerint érvényesnek tekinti a lepecsételetlen szavazólapokon leadott voksokat is. A voksolás külföldi megfigyelők szerint sem felelt meg a nemzetközi normáknak.

Edényeket zörgetve tüntettek Forrás: AFP/Ozan Kose

Erdogan reagált

Erdogan államfő az elnöki palotából este sugárzott rövid beszédében gúnyosan szólt a tüntetőkről. "Míg a népünket elégedettséggel töltötte el és boldoggá tette az április 16-i eredmény, mások minden kétséget kizárva csalódtak – mondta. – Ahogy látom, ismét felbukkantak a fazekakat és serpenyőket zörgetők." A 2013-as Gezi téri tüntetésekre utalva az elnök hozzáfűzte: "Ezek pontosan a Gezi (téri) emberek" – fűzte hozzá.

A házakból akkor is edények zörgetésével támogatták az utcán tiltakozókat. A Gezi téren, majd Taksim téren és környékén tüntetők egyebek közt az akkor miniszterelnök Erdogan távozását követelték, azt állítva, hogy tekintélyuralmi rendszert épített ki, és növelni akarja az iszlám szerepét a világi berendezkedésű Törökországban. A három évvel ezelőtti tüntetéseket a rendőrség erőszakkal verte le, legalább nyolc ember meghalt, mintegy 8 ezren megsebesültek, és több ezer tüntetőt előállítottak.

Recep Tayyip Erdogan Forrás: MTI/AP/Burhan Özbilici

Rendkívüli állapot

A török kormány úgy döntött hétfőn, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot – közölte késő esti ankarai sajtóértekezletén Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes. A hosszabbításról a Recep Tayyip Erdogan elnök vezette Nemzetbiztonsági Tanács javaslatára döntött a kormány két nappal az eddigi rendkívüli intézkedések hatályának szerdai lejárta előtt, és egy nappal azután, hogy az "igen" szavazatok szűk győzelmével zárult az Erdogan elnök hatalmának kiterjesztéséről tartott, de az ellenzék szerint szabálytalanságokkal és csalással tarkított török népszavazás.

Folytonosság, jogállamiság

Közleményében a Nemzetbiztonsági Tanács azzal indokolta a rendkívüli állapot immár harmadszori meghosszabbításának szükségességét, hogy biztosítani kell a demokrácia védelmében hozott intézkedések folyamatosságát, a jogállamiság elveinek, valamint a polgári és szabadságjogoknak a védelmét.

Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes a kormányzati döntés bejelentésére összehívott sajtóértekezleten azt mondta, a terrorszervezetek elleni harcnak "irgalom nélkül folytatódnia kell". Ezzel kapcsolatban az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen iszlám hitszónok követőit említette. A török kormány Gülent vádolja a tavaly júliusi sikertelen katonai puccs megszervezésével, és mozgalmát terrorszervezetnek tekinti, miközben a hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a puccskísérlethez.

Július óta

A tavalyi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án bevezetett rendkívüli állapot – amelyet azóta két alkalommal, októberben és idén januárban is meghosszabbítottak – lehetőséget adott Erdogan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon, a kormánynak pedig arra, hogy több mint 47 ezer embert tartóztasson le, köztük újságírókat és akadémikusokat, továbbá elbocsásson az állami intézményekből sok tízezer alkalmazottat, köztük pedagógusokat, bírákat és rendőröket, azzal gyanúsítva őket, hogy kapcsolatban álltak a letartóztatott puccsistákkal.

Ellenzéki bírálat

Az újabb hosszabbítást azonnal bírálta az ellenzék. Baris Yarkadas, a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) parlamenti képviselője a kormány szemére vetette, hogy "rendkívüli állapot nélkül már nem tudják ezt az országot kormányozni". Az ellenzék szerint népszavazási kampányukat is korlátozták a hatóságok a rendkívüli állapotra hivatkozva, egyebek közt a gyülekezési szabadság jelentős szűkítésével.