Az I am Syria nevű emberi jogi szervezet márciusi adatai szerint a háború hat éve alatt eddig összesen 470 ezer halottja van a harcoknak, közel fele,
206 ezer fő civil áldozat és közel 55 ezer gyerek.
A halálos áldozatok 92 százalékáért a kormányerők a felelősek. Maga a háború is azzal kezdődött, hogy 2011 márciusában a kormányerők a rezsim ellen tüntetők közé lőttek.
Legutóbb Idlíb tartomány egy lázadók kezén lévő városa ellen vetettek be vegyi fegyvereket a kormányerők. Az ideggáz több mint 100, más források szerint 85 ember halálát okozta, köztük gyerekekét, csecsemőkét. Emiatt indított légi csapást az USA a homszi légibázis ellen, ahonnan a szíriai hadsereg a idlíbi támadást indította. Szaringázt vetettek be, ami nagyon erős idegméreg, még a második világháború előtt fejlesztették ki a németek, de nem vetették be.
Ez a vegyi fegyveres támadás volt a leghalálosabb a szíriai háború alatt, de
az ideggáz bevetése rendszeres volt
a harcokban az elmúlt években. 2013 márciusában például szintén szaringáz miatt haltak meg 26-an Hán al-Aszalban. Egy hónappal később Damaszkusz lázadók által ellenőrzött, civilek lakta területét érte szarintámadás, ezért szintén a rezsimet vádolták, mert csak a kormányerők rendelkeztek szaringázzal. Szeptemberben aztán az ENSZ Biztonsági Tanácsa elrendelte a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítését, amely 2014 júniusára elvileg befejeződött, de az ellenzék már akkor is jelezte, hogy a rezsimnek maradtak még ilyen eszközei.
Aszad katonái ezután főleg klórgázt használtak (például 2015 és 2016 augusztusában), amely nem annyira halálos, mint a szarin, és kereskedelmi forgalomban is hozzáférhető. Egy kormányellenes emberjogi megfigyelő szervezet (Violations Documentation Center) becslése szerint
eddig több mint 1100 ember halálát okozhatta gáztámadás.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az észak-szíriai harcokban az Iszlám Állam is bevet mustárgázt, amely szintén tömegpusztító vegyi fegyver, az első világháborúban vált igazán hírhedtté.
A modern fegyverek mellett az ostromlott városok lakosságának kiéheztetését is rendszeresen alkalmazzák a kormányerők. Tavaly a főváros, Aleppó több hónapig tartó visszafoglalása során akadályozták a kormányerők és a velük szövetséges orosz csapatok, hogy eljussanak a nemzetközi élelmiszersegélyek a városba, több százezer civilt éheztetve ezzel.
A világsajtót azonban főleg azok a videók és képek járták be, amelyek a Damaszkusz közelében fekvő, 40 ezer fős Madajában készültek, ahol
csonttá soványodott gyerekek lézengtek az utcákon, és még a kutyákat is megették a helyiek.
Hasonló volt a helyzet Damaszkusz egyik elővárosának, Darajának az ostromakor – emlékeztet a New York Times összefoglalója.
Itt is meg kell jegyezni azonban, hogy más erők, köztük az Iszlám Állam ugyanúgy terrorizálja a civil lakosságot, mint a kormányerők. Sőt, gyakran a polgárokat élő pajzsként használják.
Szíriában
a felkelés kirobbanása óta 5–13 ezer embert gyilkoltak meg tömeges kivégzéseken
– állítja az Amnesty International. És akkor a börtönökben halálra kínoztatott áldozatokról még nem esett szó. A szíriai börtönökben rendszeresen véresre verik, éheztetik a rabokat, akiknek az alapvető egészségügyi ellátást és higiéniai körülményeket sem biztosítják. Ezek összessége a nemzetközi jogvédő szervezet szerint kimeríti az emberiesség elleni bűntett fogalmát.
A szíriai kormányerők és az orosz csapatok elrettentésképpen szándékosan lőnek, bombáznak polgári célpontokat: kórházakat, mecseteket, iskolákat. Összesen
körülbelül 300 kórházat ért támadás Szíriában
az Orvosok az Emberi Jogokért (Physicians for Human Rights) nevű szervezet szerint. Az igazsághoz itt is hozzátartozik, hogy a lázadó erők egy része is támad elrettentésként polgári célpontokat, csak éppen az ő fegyvereik nem annyira hatékonyak.
A szegény országok
pszichológiai csapásmérőjének tartott rakétatípus
38 ezer ember halálát okozhatta a szíriai háborúban a Violations Documentation Center becslése szerint. Mivel ez az ósdi orosz (szovjet) rakétatípus híresen pontatlan, elsősorban a robbanások és a ledőlő házak miatt képes tömeges pusztítást végezni, illetve vegyi fegyverek célba juttatására is alkalmazható.
Az arab országokban gyakran olyan továbbfejlesztett változatokat használnak, amelyek hatótávját megnövelték, így alkalmas városok bombázására. Főleg a háború elején alkalmazták civil célpontok ellen.