Manning részletekkel nem szolgált, s csak megerősítette az amerikai és dél-koreai sajtóban megjelent hírek helytállóságát.
A THAAD rendszert alig egy hónappal az után állították hadrendbe, hogy megkezdődött a rakétaütegek telepítése az Észak-Cshungcshong tartomány Cshongdzsu településén, olyan területre, ahol korábban golfpálya volt.
Az eredeti terv szerint ez év végére lett volna harcra kész a rakétavédelmi rendszer.
A THAAD kis- és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére képes röppályájuk középső szakaszának végén, közel a célponthoz.
A két ország tavaly júliusban állapodott meg egy THAAD-üteg Dél-Koreába telepítéséről, ami nemcsak Észak-Koreát, de Kínát is feldühítette, mert Peking a saját biztonságát érő fenyegetésnek tekinti a rakétarendszer nagy hatótávolságú radarjait. A kínai külügyminisztérium korábban arra figyelmeztetett, hogy az ország határozottan meg fogja védeni biztonságát az amerikai rakétavédelmi pajzs Dél-Koreába telepítése után.
Moszkva szerint az amerikai fegyverrendszer koreai telepítése fenyegetést jelenthet az orosz nemzetbiztonságra is. Az észak-koreai probléma rendezése érdekében szerintük inkább a diplomáciai erőfeszítéseket kellene fokozni és vissza kellene téríteni Phenjant a hatoldalú tárgyalásokhoz.
Oroszországban úgy vélik, az észak-koreai rakétakísérletek ürügyül szolgálnak Washington számára ahhoz, hogy rakétavédelmi fegyverek gyűrűjébe zárja Oroszországot.
Moszkva ezért ellenlépéseket fontolgat.
A minap kisebb nézeteltérés támadt Washington és Szöul között a rakétatelepítés költségei miatt.
Donald Trump amerikai elnök a múlt csütörtökön egy interjúban azt mondta, Washington azt szeretné, hogy Szöul fizesse ki a mintegy egymilliárd dollárba kerülő védelmi rendszer árát. Ez némi zavart okozott Szöulban, de vasárnap a dél-koreai elnöki hivatal közleményt adott ki, amely szerint az Egyesült Államok biztosította Szöult arról, hogy viselni fogja a Dél-Koreába telepített THAAD rakétavédelmi rendszer költségeit.