Mivel a PSD-ALDE (szociáldemokrata és liberális parlamenti többség) nem teljesítette a kéréseit, "fel sem merül", hogy az RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt – jelentette ki kedden a parlamentben Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora. A felek nem tudtak megállapodni az RMDSZ által elfogadásra javasolt törvénytervezetekről. Az RMDSZ pedig nem szavazza meg a Grindeanu-kabinet leváltását.
Elgyengült a lej
A Román Nemzeti Bank keddi hivatalos árfolyama szerint egy euró 4,595 lejt ért, többet, mint a múlt heti mélypontot hozó csütörtöki napon. Ez azt jelenti, hogy a politikai válság kirobbanása óta, egy hét alatt 0,34 banit erősödött az euró, és értéke hamarosan elérheti a 4,60 lejes pszichológiai küszöböt.A román parlamentben szerdán szavaznának a Grindeanu-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról. A szociálliberális koalíciónak elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint az a 233, amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de
nem biztos, hogy valamennyiükre számíthat.
Az RMDSZ-nek 30 képviselője és szenátora van. A kormánytöbbség azért kezdeményezett parlamenti szavazást az általa hatalomra juttatott kormányfő ellen, mert nem volt hajlandó lemondani, miután a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva megvonták tőle a politikai támogatást.
Korábban úgy tűnt, hogy az RMDSZ több törvénytervezetét napirendre tűzték a bukaresti parlamentben, miközben a szociálliberális koalíció arra várt, hogy az RMDSZ eldöntse: segít-e neki a szerdai bizalmatlansági szavazáson eltávolítani a támogatás nélkül maradt, de távozni nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnököt.
A román hírtelevíziók szerint egyebek mellett a 12 éve előterjesztett és azóta is halogatott kisebbségi törvény tervezete is előkerült, amely eredeti formájában kulturális autonómiát irányzott elő a kisebbségi közösségeknek. A szenátus szakbizottsága hétfőn megszavazta a tervezetet, amely ünneppé és
munkaszüneti nappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára,
a képviselőház napirendjén pedig kedden szerepel a közigazgatási anyanyelvhasználat.
A baloldalon belül az után fújtak hátraarcot, hogy a román jobboldali pártok gyakorlatilag hazaárulással vádolták a PSD-t, és azzal, hogy Erdélyt eladták a magyaroknak. „A trikolór helyett a PSD és az ALDE a székely zászlót tűzi ki Székelyföldön" – üti fel a hangot Facebook-bejegyzésében Traian Basescu volt elnök. Szerinte Liviu Dragnea PSD-elnök és Calin Popescu Tariceanu, ALDE-elnök
„eladták az ország történelmét"
cserébe azokért a szavazatokért, amelyeket az RMDSZ ígért nekik a bizalmatlansági indítvány szerdai vitáján.
A PSD-n belül a párt egyik Maros megyei képviselője közölte, hogy semmilyen engedményt nem szavaznak meg, ami a magyarok számára kedvező lenne. Corneliu Buicu azt mondta, nem szavaz meg semmi olyat, ami "veszélyezteti az országát és a népét". Több Maros, Hunyad, Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megyei szociáldemokrata honatya is tiltakozott az ellen, hogy a parlament március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítsa.
A Maszol.ro tudósítása szerint Emil Boc kolozsvári polgármester, volt kormányfő szerint ártott volna az erdélyi együttélésnek, ha létrejön a PSD-ALDE-koalíció és az RMDSZ közötti politikai alku. „Nem szabad játszadozni ilyen súlyos dolgokkal.
Kedves PSD-sek, ne szítsátok a feszültséget Erdélyben egy marék szavazatért.
Hagyjátok, hogy a románok és a magyarok egyetértésben élhessenek, hagyjátok, hogy a Főtéren együtt ünnepeljünk a Kolozsvári Napok és a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával" – magyarázta a Realitatea FM-nek Emil Boc.
PSD-s forásokra hivatkozva azt írta a HotNews hírportál, hogy a legújabb fejlemények tükrében Liviu Dragnea pártelnök komolyan fontolgatja a bizalmatlansági indítványról való szavazás egy héttel való elhalasztását. A kiszivárogtatott forgatókönyv szerint szerdán csak vitáznának a kormánybuktató kezdeményezésről,
viszont csak jövő héten szavaznának róla.
Dragnea így szeretne időt nyerni arra, hogy a Grindeanu-kabinet megbuktatásához szükséges szavazatokat összegyűjtse. A bizalmatlansági indítvány sikeressége az után kérdőjeleződött meg, hogy több PSD-s honatya is jelezte, a Grindeanu-Ponta-páros oldalára áll, a PSD-ALDE-koalíció pedig nem tudott megegyezni az RMDSZ-szel a bizalmatlansági indítvány támogatásáról.
De jure létezik, ám de facto nincs kormánya Romániának, hiszen a miniszterelnökön kívül csak egy minisztere maradt a kabinetnek - mondta Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő. A koalíciót alkotó pártok azt vetik a kormányfő szemére, hogy késlekedik a kormányprogram megvalósításával, lassan halad a büntetőjogi reformmal, és
óvakodik megvalósítani a populista költségvetési ígéreteket.
Emiatt mondott le egy kivételével valamennyi miniszter - fűzte hozzá. Ha nem megy át a házon a bizalmatlansági indítvány, akkor Grindeanunak új kabinetet kell elfogadtatnia a parlamenttel, de ha átmegy, akkor is hosszú kormányválsággal kell számolni.
Egyrészt a Grindeanu-kormány mindenképpen hivatalban marad még 3-4 hónapig, másrészt - mindkét verzió esetén - az alkotmány szerint Klaus Johannis államfő is javasolhat új kormányfőt a parlamenti frakciókkal és a képviselőkkel folytatott konzultáció után - mondta Pászkán Zsolt.
Európában még nem volt példa a Romániában kialakult helyzetre, arra, hogy egy hatalmon lévő kormány a saját miniszterelnökét bizalmatlansági indítvánnyal próbálja megbuktatni - mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa. Illyés Gergely felidézte, a háttérben az áll, hogy a választásokat decemberben kényelmesen megnyerő szociáldemokrata párt elnöke, és a vele koalícióban kormányzó liberális párt vezetője ellen is bűnvádi eljárás van folyamatban, előbbi ellen pedig már jogerős ítélet is született. Így
a szociáldemokrata párt elnöki posztjáért megindult a harc,
amihez a román kormányt és a parlamentet használják fel - fogalmazott.
Rostás Szabolcs, az Erdélyi Krónika publicistája szerint a mostani válság hátterében az áll, hogy . Dragnea nem bocsátotta meg Grindeanunak, hogy az év elején az egész országon végigsöpört tiltakozáshullámnak engedve hatályon kívül helyezte a büntető törvénykönyv korrupcióellenes szigorán enyhítő kormányhatározatot, és
nem iparkodott a közkegyelmi törvény kidolgozásával.
"Márpedig a PSD büntetett előéletű elnökének nem érdeke az igazságszolgáltatás függetlensége, hiszen közeleg az ítélet a második büntetőperében, amely pontot tehet a politikai karrierje végére."