Svédország az elmúlt években számos intézkedést hozott a szélsőségesség elleni harc nevében, különösen az áprilisi, stockholmi gázolásos merénylet után. A terrortámadás során a 39 éves, - az Iszlám Állam dzsihadista szervezettel is kapcsolatban álló - üzbég Rakhmat Akilov öt embert halálra gázolt, és 14 embert megsebesített, amikor egy lopott teherautóval több száz méteren át száguldott Stockholm belvárosának egyik sétálóutcáján, majd az egyik üzletbe csapódott.
A kormány szerint az újabb intézkedések egyebek között magukban foglalnák a lehetséges
fenyegetést jelentő emberek fokozottabb ellenőrzését, a hatóságok közötti nagyobb mértékű információmegosztást, és a biztonság javítását az olyan nyilvános helyeken,
mint például a stadionok. Emellett pedig nagyobb hatáskörökkel ruházza fel a rendőrség és a biztonsági szolgálatok tagjait, valamint a civilek védelmében a hatóságok különböző fizikai akadályokat is kihelyeznek a közterületeken.
"A legfontosabb az, hogy a politikai spektrumon egyesüljünk a terrorizmus elleni harcban. Robusztusan fogunk előrehaladni a terroristák dolgának megnehezítésében és országunk biztonságának növelésében" - közölte Anders Ygeman svéd belügyminiszter.
A párt vezetése azt is elmondta, hogy a törvényhozás gyorsított eljárásban fogja tárgyalni azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében
bűncselekménynek minősül bármilyen terrorszervezetnek tartott csoport tagjának lenni Svédországban.
A skandináv országban 2010 óta számít büntetendőnek, ha valaki terrorszervezet számára toboroz tagokat, vagy bújt fel másokat terrorcselekmények elkövetésére. Ezt a törvényt pedig tavaly egészítették ki azzal a tilalommal, amelynek értelmében illegálisnak számít az, ha valaki azért utazik külföldre, hogy ott egy szervezet oldalán harcoljon, vagy katonai kiképzésben részesüljön, illetve azokat is bünteti, akik az ilyen utakat finanszírozzák. Ennek érdekében a kormány tavaly a svéd útlevelekről szóló törvényt is szigorította.
Az új intézkedésekhez a parlament jóváhagyása is szükséges, amely azonban jelen esetben formálisnak mondható, hiszen mind a kormány, mind az ellenzék egyetért az intézkedések bevezetésében.