Bosnyák elnök: A szerbek ismerjék el, hogy népirtás történt Srebrenicában

Gyászolók a sírkövek között a srebrenicai mészárlás áldozatainak központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre északkeletre fekvő Srebrenica melletti Potocariban, mielőtt megkezdődne a százhuszonhét újonnan azonosított áldozat temetési szertartása. Ezen a napon emlékeznek a második világháború óta elkövetett legsúlyosabb európai tömegmészárlás, a srebrenicai vérengzés 21. évfordulójára, amelynek során boszniai szerbek mintegy nyolcezer fegyvertelen muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg a boszniai háború alatt.

Bakir Izetbegovic, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja a srebrenicai népirtás elismerésére szólította fel a szerbeket a mészárlás 22. évfordulójára szervezett megemlékezésen.

"Mindazok, akik tagadják a népirtás tényét, be kell, hogy ezt fejezzék,

ez ugyanis az egyetlen helyes útja a megbékélésnek"

– mondta Izetbegovic.

A háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék elnöke, Carmel Agius utoljára vett részt a megemlékezésen, a törvényszék ugyanis decemberben befejezi a munkáját. Szerinte a törvényszék húszévnyi munkája nélkül nem olyan lenne a srebrenicai megemlékezés, mint ma, hiszen

sokan még mindig jelöletlen sírokban feküdnének,

ráadásul a gyilkosokat sem ítélték volna el. Hozzátette, a törvényszék feladata volt eldönteni, hogy ki bűnös, és ki ártatlan, és nem az, hogy megbékélést érjen el.

A srebrenicai mészárlást nem lehet semmilyen más bűncselekménnyel összehasonlítani, és nem lehet lekicsinylően beszélni róla"

– mondta.

Gyászolók a sírkövek között a srebrenicai mészárlás áldozatainak központi emlékhelyén Forrás: MTI/EPA/Fehim Demir

A szerbek szerint nem népirtás volt

A szervezők szerint 15 ezren vettek részt a megemlékezésen, több mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek. A békemenet szombaton indult el a Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, azt az útvonalat járva végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland

ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett 8000 muszlim férfit és fiút brutálisan lemészároltak.

A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a második világháború utáni legszörnyűbb európai mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont nem ismeri el népirtásként a történteket.

Máig nem sikerült minden áldozatot azonosítani,

mert sok holttestet kiástak. A maradványokat csak DNS-vizsgálattal lehet azonosítani. Minden évben újabb azonosított áldozatokat sikerül eltemetni., legutóbb 71 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel

6575-re nőtt az emlékhelyre temetett áldozatok száma.

Az emlékművön az áldozatok számaként 8372 szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.

Kövekkel dobálták meg Aleksandar Vucic miniszterlenököt a 2015-ös megemlékezésen Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Nem látják szívesen a szerbeket

Az 1992-1995-ös boszniai háború befejezése óta

először van szerb polgármestere Srebrenicának,

Mladen Grujicic azonban nem vett részt a megemlékezésen, mert - mint mondta - szerinte nem látják ott szívesen. Két éve megdobálták Aleksandar Vucic akkori szerb miniszterelnököt. Egy évvel később a szervezők közölték, a szerbeket nem látják szívesen.

Helyiek imádkoznak 2014-ben a srebrenicai vérengzés 175 újonnan azonosított áldozatának koporsója mellett Forrás: MTI/EPA/Fehim Demir

A két évvel ezelőtti, huszadik évfordulón nagyszabású megemlékezést szerveztek, akkor több mint 50 ezren vettek részt a megemlékezésen. Idén a hágai fellebbviteli bíróság megerősítette: Hollandia részben

felelőssé tehető háromszáz boszniai muszlim haláláért,

akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak. A testület kimondta, hogy a holland katonáknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek. Kétszáz olyan egykori katona pereli be kártérítés reményében a holland államot, akit annak idején Srebrenicába küldtek "lehetetlen küldetésre".

Novemberben ítélik el a "balkáni mészárost"

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a "Balkán mészárosának" is nevezett Ratko Mladicot. Előbbit tavaly 40 év börtönre ítélte a testület, utóbbi ügyében novemberben várható ítélet.