Benjamin Netanjahu Tel-Avivban született 1949-ben, de családjával 1956-tól 1958-ig, majd 1963 és 1967 között az Egyesült Államokban élt. 1967-ben visszatért Izraelbe és belépett a hadseregbe, harcolt a hatnapos háborúban, 1967. júniusban és a jom kippuri háborúban is 1973. októberben, részt vett a határ menti csatározásokban mint egy elit felderítési egység tagja, és
titkos akciókat vezetett
mélyen az ellenséges vonalak mögött, 1972-ben súlyosan meg is sebesült. Századosi rangban szerelt le, és visszatért az Egyesült Államokba befejezni a tanulmányait: építész- és közgazdászdiplomát is szerzett.
Tervezett civil életútjáról azonban letérítette a világ leghíresebb túszszabadító akciójához kapcsolódó
családi tragédia,
és újra az Izraelért való harcot választotta, de ezúttal nem mint katona, hanem mint diplomata.
1976 nyarán terroristák térítették el az Air France Tel-Aviv-Athén-Párizs járatát. Az ugandai Entebbe repülőterén szálltak le. Miután a nem zsidó utasokat elengedték, azzal fenyegetőztek, hogy az összes zsidó utast megölik, ha nem teljesítik követelésüket. A helyzetet nehezítette, hogy a terroristákat az őrült ugandai diktátor, Idi Amin utasítására az ugandai hadsereg védte. Az izraeli kormány nem habozott: légi úton terrorelhárító egységet küldtek. A támadás tervét a Moszad dolgozta ki, mindössze néhány óra leforgása alatt. A szabadító akció fényesen sikerült, a több mint száz túsz egy kivételével sértetlenül megérkezett Izraelbe. Egyetlen izraeli katona halt meg az akcióban: Jonatan Netanjahu, az akció parancsnoka, Benjamin Netanjahu bátyja.
1978-ban létrejött a Jonatan Netanjahu Intézet, amelynek az volt a célja, hogy ráébressze a nyugati világ vezetőit, milyen fontos fegyverré vált a terrorizmus a világpolitikában, hogy a jövő háborúit már nem szemtől szemben, nyílt csatamezőn fogják megvívni. A bátyjáról elnevezett intézet képviseletében Benjamin Netanjahu igyekezett minél többet tenni a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködésért. Diplomata karrierjének csúcsaként 1984 és 1988 között Izrael ENSZ-nagykövete volt.
Ezt követően hazatért és
politikus lett,
az 1973-ban alapított jobbközép párt, a Likud képviselőjeként bejutott a Kneszetbe (az izraeli parlamentbe). Két évig külügyminiszter volt, majd 1990 márciusában kinevezték a Miniszterelnöki Hivatal miniszterhelyettesévé. 1993-ban ő lett a Likud vezetője, és az 1996-os választások megnyerése után ő lett a miniszterelnök.
Netanjahu kérlelhetetlen a terrorizmussal szemben. Bár a terroristából lett palesztin vezető, Jasszer Arafat 1994-ben Simon Peresz és Jichak Rabin volt izraeli kormányfőkkel együtt megkapta a Nobel-békedíjat, Benjamin Netanjahunak bőven maradt még megoldanivalója a közel-keleti térségben.
Netanjahu és Arafat kemény ellenfelek voltak
a tárgyalóasztalnál. A palesztin terroristák öngyilkos támadásaira Izrael újabb zsidó telepek létrehozásával válaszolt. 1998-ban megegyeztek, hogy Izrael kivonja csapatait Ciszjordánia területének 13%-áról. 1999-ben Ehud Barak nyerte a választásokat, de kormánya már 2000-ben megbukott. Az új miniszterelnök, Ariel Saron kormányában Netanjahu előbb külügyminiszter, majd pénzügyminiszter lett. Saron visszavonulása után, 2005-ben Benjamin Netanjahu újra a Likud vezetője lett, 2009 márciusa óta pedig megint Izrael miniszterelnöke. A legendás "alapító miniszterelnök", Ben Gurion óta ő a leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök (sőt mivel Ben Gurion egy rövid időre ideiglenesen visszavonult a miniszterelnökségtől, megszakítás nélkül Netanjahué a leghosszabb hivatali ciklus).
Markáns személyiségének köszönhetően Izrael fontos tényező a közel-keleti problémák rendezésére irányuló kezdeményezésekben. Májusban négyszemközt több mint egy órát tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel. Budapestre Párizsból érkezett, ahol Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnökkel találkozott. Budapesten nemcsak állami vezetőkkel és
a hazai zsidó közösség vezetőivel találkozik,
hanem részt vesz a V4-csúcson is, amit a látogatása miatt hívtak össze. Magyarországon 1989 óta nem járt hivatalban lévő izraeli miniszterelnök, pedig Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége él itt, és pezsgő a zsidó vallási és kulturális élet.
Netanjahu látogatásának erős aktualitást ad a migránsválság, amelynek kiváltója a közel-keleti térség instabilitása. Az Izraellel szomszédos Szíria összeomlása a zsidó államnak is jelentős gondot okoz. A még sohasem tapasztalt illegális
bevándorlási hullám megállításában könnyen szerepe lehet
Benjamin Netanjahunak is a maga határozott személyiségével.