Az unióhoz 2004-ben - Magyarországgal egy időben - csatlakozott Észtország
először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.
Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az unióból való kilépésre készülő ország azonban lemondott a soros uniós elnökségéről.
Észtország már véglegesítette féléves programját és annak prioritásait:
Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának (a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának) biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést.
A biztonság megerősítésén belül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre, az uniós külső határok védelmére,
a migrációs válság kezelésére, a közös menekültügyi rendszer reformjára, illetve a katonai költségek növelésére és a védelmi együttműködés fokozására kívánnak fókuszálni.
Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint
a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését,
az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.
Jüri Ratas észt kormányfő nemrégiben Brüsszelben azt mondta, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a Brexit miatt gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű elnökség, így már most fontos demonstrálni a bennmaradó tagországok egységét. Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is.
Ratas pénteken - az Európai Bizottság testületét fogadva - megerősítette, hogy
az elnökség legfontosabb feladatai közé sorolja a külső uniós határok védelmének fokozását.
Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke Ratasszal tartott tallinni sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az uniós elnökség "jó kezekbe került" a következő hat hónapra.