A német-török kormányzati viszony romlása miatt tartott külön válságtanácskozást a német külügyminisztérium. Sigmar Gabriel a tanácskozás után azt mondta, hogy
Németország eddig türelmes volt, még akkor is, amikor "német fülnek elviselhetetlen" vádakkal illették hazáját Ankarából, de "ez így nem mehet tovább".
Az új irányvonal elsődleges bemutatkozó lépése, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét. Továbbá
minden Törökországba utazó németet arra figyelmeztettek, hogy ott bárkit bármikor őrizetbe vehetnek,
ezért legyenek nagyon óvatosak.
Azt is mondta: senkinek sem lehet tanácsolni, hogy olyan országban fektesse be a pénzét, ahol
nincs jogbiztonság,
ahol teljesen ártatlan vállalatokat a terrorizmus támogatásának gyanújába kevernek, és ahol "politikai okokból önkényes kisajátítással fenyegetnek". Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az európai uniós tagállami fejlesztési bankok beruházási hiteleinél is
nagyon oda kell figyelni, hogy mit lehet, és mit nem.
Ez pedig "természetesen azt a kérdést is érinti, hogy miként kellene eljárni Törökország uniós előcsatlakozási támogatásának ügyében" - utalt a német külügyminiszter a 2014-2020-as költségvetési periódusra Törökországnak megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatásra. Az uniós partnerekkel erről a kérdésről is beszélni kell a következő napokban, az pedig
német részről "elképzelhetetlen", hogy az EU tárgyalást folytasson Törökországgal a vámunió kiterjesztéséről,
miközben a török hatóságok ok nélkül fogva tartanak uniós állampolgárokat - mondta Sigmar Gabriel.
Szerinte Törökország
vissza akarja forgatni a történelem kerekét és le akarja bontani a jogállamiság és a demokrácia alapjait,
elbocsátja állami alkalmazottak, katonák és bírók százezreit, börtönbe zár tízezreket, köztük parlamenti képviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat,
minden tulajdonuk elkobzásával ellehetetleníti ezrek életét, felszámolja médiumok százait
és német vállalatok tucatjait vádolja általánosító módon a terrorizmus támogatásával, méghozzá "minden alap nélkül", és ráadásul "már megint a halálbüntetésről szónokol".
Szerinte aki mindezt megteszi, és "országának feddhetetlen látogatóit egészen hajmeresztő és képtelen gyanúsításokkal őrizetbe veszi és előzetes letartóztatásba helyezi,
az elhagyja az európai értékek talaját,
és hátat fordít az értékek azon szövetségének is, amelynek a NATO mindig is tartotta magát" - utalt Sigmar Gabriel a legutóbbi német-török kormányzati konfliktusra, Peter Steudtner emberi jogi aktivista és öt társa előzetes letartóztatásának ügyére.
Arról is beszélt, hogy eddig türelmesek voltak Törökországgal és Erdogan elnökkel, de többször csalódniuk kellett. A Deutsche Welle szerint azt is mondta: vizsgálják a további lépéseket,
akár pénzügyi szankciók is szóba kerülhetnek.
Angela Merkel szóvivője útján tudatta, hogy "szükségesnek és elengedhetetlennek" tartja az irányváltást.
A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban. A hatóságok azóta több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és
körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást,
köztük katonák, rendőrök, bírák és ügyészek, minisztériumi alkalmazottak, egyetemi tanárok, üzletemberek és újságírók ellen. Emellett számos sajtóorgánumot némítottak el az országban, és mintegy 165 újságíró került előzetes letartóztatásba.