Egyre nagyobb a botrány: Gyürk és Szájer levelet írt

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke szavaz az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2013. április 17-én. A képviselők a tanácskozáson kritizálták a ciprusi válság kezelését.

A szerzők célja nem egy tisztességes és objektív elemzés elkészítése volt, hanem egy politikai támadás egy, a nézeteiktől eltérő hitvallású tagállami kormánnyal szemben – derült ki abból a levélből, amit Gyürk András és Szájer József írt Claude Moraesnek, az EP igazságügyi bizottságának elnökének egy kedden bemutatott médiajelentés kapcsán. A brüsszeli bemutatón az Origo tudósítója is jelen volt.

Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője és Szájer József, az Európai Néppárt frakciójának alelnöke levelet írt Claude Moraesnek, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) elnökének. Levelükben kifejezték aggodalmukat a LIBE által megrendelt „A comparative analysis of media freedom and pluralism in the EU Member States - Study for the LIBE Committee” című tanulmány színvonalát, különösen annak Magyarországot érintő fejezetét illetően, amelyet a LIBE 2017. július 11-i közmeghallgatásán mutattak be. Az eseményen az Origo tudósítója is jelen volt.

Szájer József szerint is roppant elfogult jelentés született, ezért Gyürk Andrással közösen levelet írt a LIBE elnökének Forrás: MTI/EPA/Patrick Seeger

Terjedelmi aránytalanságok

Gyürk és Szájer hitelesség szempontjából

aggályosnak tartják, hogy az EU-tagállamok médiapluralizmusát összehasonlítani hivatott tanulmány mindössze hét tagállammal (Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia) foglalkozik,

amely önmagában is megkérdőjelezi a tanulmány következtetéseinek általános érvényességét. Véleményük szerint, ez a szelekció nehezen nevezhető reprezentatívnak, miközben az EU 28 tagállamának történelmi, társadalmi, gazdasági és médiapiaci realitása ilyen mértékben eltér egymástól.

„Terjedelmi szempontból szembetűnő, hogy a Magyarországgal foglalkozó fejezet a leghosszabb, mintegy 20 oldal, miközben Romániával 13, Franciaországgal 12, Bulgáriával 11, míg Görögországgal csupán 9 oldal foglalkozik. A fideszes képviselők szerint

ez a terjedelmi aránytalanság is megkérdőjelezi a tanulmány hitelességét és elfogulatlanságát”.

Szakmai aggályok

A magyarországi médiaviszonyokat feltáró elemzés szerzőinek egyike semmilyen módon nem köthető a médiakutatáshoz, ami szakmailag teszi aggályossá az anyagot – olvasható a levélben.

A tanulmány egészére sajnálatos módon a súlyos egyoldalúság és politikai elfogultság jellemző.

Árulkodó és abszurd, ahogyan a szerzők leplezetlenül kinyilvánítják politikai véleményüket a jelenlegi magyar kormánnyal kapcsolatban: „Hardly did the economic crisis appear to ease, when another striking event hit media freedom in the EU: in 2010, a significant political, and consequently, a legal and constitutional shift occurred in Hungary. Viktor Orbán, Prime Minister of Hungary used his supermajority in Parliament to launch a new model of illiberal democracy.” (26. oldal).

Az ilyen mértékű elfogultság Szájer és Gyürk szerint

teljes mértékben összeegyeztethetetlen a tudományos objektivitással,

ellenben annak bizonyítéka, hogy a szerzők célja nem egy tisztességes és objektív elemzés elkészítése volt, hanem egy politikai támadás egy, a nézeteiktől eltérő hitvallású tagállami kormánnyal szemben.

Gyürk András: A szerzők célja nem egy tisztességes és objektív elemzés elkészítése volt Forrás: Origo

Gál: Elfogult a jelentés

Mint arról korábban beszámoltunk, nagyon súlyos rendszerszintű kockázatokat lát az Európai Unió tagországaiban a sajtószabadságot illetően az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsága, és beavatkozásokat sürget a szervezet által készített tanulmány alapján. A baloldali-liberális előterjesztők a hetes cikkely bevetését is felvetették a médiapluralizmust megsértő tagállamokkal szemben. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint egy rendkívül elfogult jelentés született, de abból is világosan kiderül, hogy a magyar médiaszabadsággal nincsen nagy probléma, és nagyon hasonló a helyzet a többi uniós tagállamban is.