A kormányfő hozzátette: a nemzeteknek meg kell kapniuk a megbecsülést és az elismerést, mindent, ami „megilleti” őket.
Tisztelni kell a jogaikat, nem lehet tőlük azokat elvenni, nem lehet föléjük erőszakolni, vagy föléjük ügyeskedni lopakodó alkotmánymódosításokkal valamilyen építményt, amiben a végén senki nem érzi magát jól”
- hangsúlyozta Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint ezek az alapigazságok nem mutatkoznak ma teljes valójukban és fényükben. Az Európai Unió jövőjére vonatkozó kérdésre leszögezte, hogy Európa jövője az emberi karaktereken és jellemeken múlik.
Ha lesznek olyan vezetőink, akik a kellő pillanatban jellemerősnek bizonyulnak, akkor lesz fejlődés Európában. Ha nem, akkor így maradunk, ahogy vagyunk, ebben a mostani bénult állapotban”
- mondta.
Orbán felidézte, hogy 1998-ban meglátogatta Helmut Kohlt, és a beszélgetésnek volt egy pillanata, amikor arról kérdezte, hogyan áll a morál, az erkölcs kérdése a politikában. Kohl erre válaszul azt mondta, ami üzenet a jövőre nézve is: ami jó a magánéletben, az jó a politikában, és ami rossz a magánéletben az rossz a politikában is - tette hozzá a kormányfő.
A miniszterelnök kijelentette: ha lesznek olyan vezetők, akik ki tudják mondani az egyszerű igazságokat, akik merik vállalni népeik véleményét például a migrációról, a nemzetről és a kereszténységről, akkor lesz Európának jövője. „Egy dolog biztos, Magyarországon nem fog múlni” - hangsúlyozta Orbán.
A kormányfő hozzátette: egy politikai búcsúsztatáson vannak túl, és ezt onnan is tudni, hogy a kereszténység szó nem hangzott el, holott egy kereszténydemokrata politikust temettek. Tehát mindenki a politikai korrektség szabályai szerint, ahogy az Európai Parlament épületében manapság szokás és szabad, úgy beszélt - tette hozzá Orbán.
Méltó volt Európához a búcsúztatás abból a szempontból, hogy a vezetők egyenesen és őszintén beszéltek Kohl kancellárral kapcsolatos munkatársi, kollegiális vagy baráti érzelmeikről. Mi közép-európaiak is megszólalhattunk, a mi hangunkat Donald Tusk hangja jelentette, hiszen ő, mint az Európai Tanács elnöke beszélhetett, és ő úgy beszélt, mint egy lengyel Gdanskból - jegyezte meg Orbán. Azt mondta, úgy érzi, hogy Donald Tusk
minden közép-európai ország, így a magyarok nevében is megköszönte mindazt, amit Helmut Kohl a magyarokért és a térségért tett.
Arra a felvetésre válaszolva, hogy német sajtóhírek szerint Helmut Kohl özvegye azt szerette volna, hogy a búcsúztatáson ő is mondjon beszédet, Orbán Viktor úgy fogalmazott: „ha nagy embert temetünk, és most egy nagy tölgyfa dőlt ki, akkor minden pletyka vagy lökdösődés, ami a temetés és a szertartás körül kialakul, szükségszerűen méltatlan. Ebben nem szabad sosem részt venni”.
Elmondta:
Helmut Kohl győzte meg arról az 1990-es években, hogy igaza volt „a régi nagyoknak”, akik azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.
Helmuth Kohl „nagyapai szeretettel” a mi nemzedékünket arra terelgette, hogy vannak divatok, de egyetlen biztos pont van, amire Európát értékek szempontjából építeni lehet, ez pedig a kereszténység. Európa értékei ebből sarjadtak, és ezt meg kell őrizni, akkor is, ha ez nem mindig népszerű - mondta.
Orbán beszélt arról is, hogy az egykori kancellár mondandója mögött a keresztény derű és szeretet húzódott meg, és régen ez a hang az európai politika világában nem volt idegen. Mára ez teljesen kiveszett: most a kioktatás, a lebecsülés és a sértegetés kultúrája erősebb, mint a keresztény derűnek és szeretetnek a kultúrája - mondta a kormányfő, hozzátéve: biztos benne, hogy ezt a kultúrát nem tették sírba Helmut Kohllal együtt.