"Elkötelezzük magunkat egy fegyvernyugvás mellett, tartózkodni fogunk a fegyveres erő használatától a szigorú értelemben vett terrorellenes céloktól eltekintve" - hangzott el a líbiai vezetőknek a tárgyalásaikat követő közös nyilatkozatában.
A konfliktus szereplői hangsúlyozták: együtt fognak működni, hogy
az első lehetséges időpontban elnök és parlamenti választásokat tartsanak Líbiában.
Egyben egy szuverén, polgári és demokratikus Líbia mellett kötelezték el magukat, amely országban tiszteletben tartják a hatalmi ágak elválasztásának, a hatalom békés átadásának, valamint az emberi jogok megtartásának elvét - olvasható tovább a dokumentumban.
Haftár és Szarrádzs az iratban hitet tett amellett is, hogy
a líbiai válság egyedül politikai úton rendezhető
a nemzeti megbékélés folyamatának keretében. Ennek érdekében pedig közös nyilatkozatukban kijelentették: minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy az országban nekik alárendelt katonai és biztonsági erők támogassák ezt a tervet a hadsereg és a biztonsági szolgálatok küszöbön álló egyesítésének keretében.
Ez utóbbi szerintük lehetővé fogja tenni a terrorellenes harcban való koordinációt, a határok védelmét, a szervezett bűnözői hálózatok elleni fellépést, amelyek a líbiai állapotokat saját céljaikra akarják kihasználni destabilizálva a Földközi-tenger középső medencéjét.
A felek emellett a líbiai nemzetbiztonság és terület védelméről szóló "útiterv" kidolgozására is utalást tettek a dokumentumban.
A két líbiai vezető kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy
a testület támogassa nyilatkozatukat.
Ezzel egy időben olyan kívánságukat fejezték ki, hogy Haszán Szalamé, a világszervezet új líbiai különmegbízottja kezdjen egyeztetéseket a líbiai válság szereplőivel.
A találkozó házigazdája Emmanuel Macron francia elnök volt.
"A nap folyamán nagy előrelépés történt a béke ügyében" - hangoztatta Macron azt követően, hogy Haftár és Szarrádzs mosolyogva kezet ráztak a sajtó képviselői előtt. "A Földközi-tengeri térségnek szüksége van e békére" - fűzte hozzá.
A riválisok közötti egyik legfőbb vitás kérdés Haftár jövőbeli szerepével kapcsolatos,
illetve az, hogy ki fogja vezetni a líbiai hadsereget. Ugyanakkor az ország keleti felét uraló tobruki parlament eddig nem ismerte el a tripoli székhelyű egységkormányt.
Macron ezzel összefüggésben rámutatott: a politikai legitimitás Szarrádzs, a katonai pedig Haftár kezében van, és úgy döntöttek, hogy együttműködnek. "Megvan a legitimitásuk és a képességük arra, hogy összegyűjtsék maguk körül azokat, akik részt kívánnak venni a megbékélési folyamatban és a béke építésében" - jelentette ki Macron.
Az ENSZ közvetítésével 2015 decemberében megállapodás született az elnöki tanács és az egységkormány létrehozásáról. A nemzeti egységkormányt a nemzetközi közösség elismeri, jóllehet nincs ellenőrzése az ország teljes területe fölött. Líbia keleti felének legnagyobb részét a tobruki központú parlamentre támaszkodó, Haftár tábornokhoz köthető vezetés tartja hatalmában.