A Fipronil alattomos méreg: nem okoz heveny tüneteket, hosszú távon károsítja a májat. Ahhoz, hogy azonnal hasson a méreg, extrém mennyiséget kellene elfogyasztani belőle. A Fipronilt vérszívó élősködők (bolha, tetű, kullancs) ellen használják, de csak háziállatoknál, amiket emberek nem fogyasztanak (kutya, macska), mert a zsírban oldódó hatóanyag felhalmozódik a szervezetben, és hosszabb távon károsíthatja a májat vagy más belső szerveket. Ezt a Fipronilt találták meg a tojásokban.
A botrány július 28-án tört ki, amikor is Hollandia felfüggesztette a teljes tojáskereskedelmét, és arra kért minden hollandot, hogy augusztus 6-ig ne egyen tojást. Elképesztő mennyiségben semmisítettek meg tojást, 180 baromfitelepet vizsgáltak át. Németország több nap késéssel, augusztus 3-án állította le a holland tojás bevitelét. Az Aldi áruházlánc bejelentette, hogy megsemmisíti a polcain található összes tojást, bármelyik országból származik is. Az Aldi magyarországi leányvállalata ugyanakkor közölte, hogy 124 magyar üzletének mindegyikében kizárólag magyar termelőktől származó tojást árusít, ezért nincs oka rá, hogy hasonló lépést tegyen, mint az anyacég.
Augusztus 4-én Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkára a hónap végéig elrendelte a Magyarországra érkezett tojások és tojástermékek ellenőrzését. Bejelentette, hogy minden július 1. után az országba behozott holland és lengyel eredetű tojásból mintát vesznek. Emellett szúrópróbaszerűen vizsgálják az egyéb országokból (például Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Dánia) származó termékeket is. A hatóság azt javasolta, hogy a vizsgálat végéig inkább magyar tojást fogyasszanak az emberek, az ugyanis nem szennyezett, viszont kiváló minőségű. A Nébih információi alapján a Magyarországon forgalomba kerülő étkezési tojás mintegy 35 százaléka származik külföldről, míg 65 százalékát adja a belföldi termelés. Hollandiából idén mintegy 6500 tonna – étkezési vagy ipari – tojás érkezett Magyarországra.
Augusztus 6-án Hollandia bejelentette, hogy befejezte a vizsgálatot, és közzétette az interneten azoknak a tojásoknak a kódját, amelyek szennyezettek lehetnek. Európában minden tojáson tíz karakterből álló kód van, amely alapján pontosan azonosítani lehet a származását. A holland hatóságok úgy érveltek, hogy egyrészt nem akarják megbélyegezni a tojástermelő cégeket, másrészt a cégnevek listájával úgysem mennének sokra a vásárlók, viszont aki fél a rovarirtóval szennyezett tojásoktól, az a kódlista segítségével minden egyes tojásról külön-külön meg tudja állapítani, hogy lehet-e benne Fipronil. Hollandia közölte azt is, hogy részükről az ügyet megoldották. Ezzel párhuzamosan viszont a németekre és belgákra kezdtek mutogatni, mondván, miközben Németország megsemmisített 10,7 millió darab szennyezett holland tojást, addig német és belga tojástermelők is használják a módszert: Fipronil és Dega-16 keverékével fertőtlenítik a baromfiüzemeket.
Miközben egész Európa a szennyezett holland tojásokra vadászott, valójában nem lehet tudni, hogy még hol használják a tiltott rovarirtót. Gyanús az is, hogy Magyarország a holland tojások mellett a lengyel tojásokat is ellenőrzi, nyilván nem véletlenül. Nap mint nap jöttek a sajtóhírek, hogy hol bukkantak szennyezett holland tojásra vagy abból készült élelmiszeripari termékre: Ausztria, Belgium, Franciaország, Svájc, Svédország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Szlovénia, Írország és Kína. Szlovákiában német gyártású hidegkonyhai termékben feldolgozva, a főtt tojásban találtak Fipronilt, Romániában pedig egytonnás folyékony tojássárgája-szállítmány volt szennyezett.
A holland hatóságok a Fipronilt gyártó cég ügyféllistája és számlái nyomán megtalálták az összes tojástermelő üzemet, ahol ezt a szert használták, és Hollandia azt követeli, hogy a többi ország is göngyölítse fel az ügyet. Augusztus 11-én a németországi Aldi bejelentette, hogy kizárólag ellenőrzött tojásokkal újraindítja a tojás árusítását az üzleteiben. Időközben a belga hatóságok is nekifogtak az üzemek vizsgálatának.
Az uniót viszont kezdi idegesíteni a holland-német-belga tojásháború: Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos egy interjúban azt mondta, jó lenne, ha felhagynának a kölcsönös vádaskodással. Egyből meg is hirdetett egy tojáscsúcsot, ahol az érintett országok miniszterei és élelmiszer-biztonsági hatósági vezetői vehetnek részt.
Vajon mióta használják Európa tojástermelő üzemeiben a mérgező rovarirtót? Miért éppen most robbant ki a botrány? Miért pont Hollandiában? Annyit tudni lehet, hogy az élelmiszeriparban sok trükköt használnak a költséghatékonyság érdekében. Állítólag a vörös atka ellen nem volt elég a Dega-16, de az is lehet, hogy így olcsóbb és/vagy hatékonyabb volt a rovarirtás, ezért kevertek a legális mellé egy tiltott szert is. Felmerül az a kérdés is, hogy ha elterjedt módszer a baromfiüzemek fertőtlenítésére a Fipronillal kevert Dega-16, akkor miért nem beszél senki arról, hogy mi újság a csirkehússal? Csak a tojásban halmozódik fel a méreg, az állatok húsában nem?
Valószínűleg most sokan ügyködnek azon Európa különböző országaiban, hogy eltüntessék a Fipronil használatának nyomait. Bizonyára lesznek, akiket felelősségre is vonnak miatta. Az is egy furcsaság az ügyben, hogy a holland hatóságoknak állításuk szerint nem volt nehéz dolguk a nyomozással, mert a tojástermelők a tiltott szert legálisan vásárolták meg. De vajon hány hasonló élelmiszeripari trükk van még? Akár olyan, amit ilyen nyíltan alkalmaznak, mint a Fipronil esetében történt.