Újabb ENSZ-szankciók Észak-Korea ellen

Dél-Korea, 2017. szeptember 4. A dél-koreai védelmi minisztérium által közreadott képen egy hadgyakorlat részeként fellőnek egy Hjonmu típusú ballisztikus rakétát egy ismeretlen dél-koreai helyszínen 2017. szeptember 4-én, válaszul az előző napi észak-koreai kísérleti atomrobbantásra. A hadgyakorlaton csak a dél-koreai fegyveres erők vettek részt, de a vezérkar hangsúlyozza, hogy újabb közös hadgyakorlatokra készülnek az amerikai hadsereggel. (MTI/EPA/Dél-koreai védelmi minisztérium)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) újabb egyhangú határozatban további szankciókat szavazott meg Észak-Korea ellen helyi idő szerint hétfőn este amiatt, hogy Phenjan szeptember 3-án kísérleti hidrogénbomba-robbantást hajtott végre.

A szankciók megtiltják az észak-koreai textilexportot, és felső határt szabnak a nyersolajimportnak. Az Egyesült Államok ennél szélesebb körű és keményebb büntető intézkedéseket javasolt, de Oroszország és Kína támogatásának megszerzéséhez engednie kellett.

Észak-koreai rakétakísérletről szóló dél-koreai televíziós híradás egy szöuli vasútállomáson Forrás: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

2006 óta ez volt a kilencedik határozat, amelyet a világszervezet 15 tagú testülete

egyhangúlag hozott meg,

hogy megbüntesse az ázsiai kommunista diktatúrát nukleáris programjáért, rakétakísérleteiért és robbantási tesztjeiért. Az eddigi büntető intézkedések nem hoztak eredményt, nem sikerült Phenjant tárgyalóasztalhoz kényszeríteni.

Megtiltják a cseppfolyós gáz importját

A most meghozott szankciók érzékenyen érinthetik az országot. A harmadik legfontosabb exportcikke ugyanis - a feketeszén és az ásványi anyagok után - tavaly a textiláru volt. A textil 80 százalékát a kínai piacon értékesítették.

Az új szankció betiltja a cseppfolyósított gáz importját, évi kétmillió hordóban maximalizálja a finomított olajból készült termékek behozatalát, és a jelenlegi szinten maximalizálja a nyersolaj bevitelét az országba. A Reuters brit hírügynökség - meg nem nevezett forrásokra hivatkozó - adatai szerint

Phenjan évente 4,5 millió hordó finomítottolaj-terméket és 4 millió hordónyi nyersolajat importál.

A határozat felszólítja a nemzetközi közösség országait, hogy a nyílt vizeken ellenőrizzék a teherhajókat, amennyiben az a megalapozott gyanújuk, hogy embargó alá eső árukat szállítanak.

Washington nem akar háborút

A BT voksolása után Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet leszögezte: „ezzel befejeztük Észak-Korea ösztökélését, hogy helyesen cselekedjék, mostantól teszünk is annak érdekében, hogy megakadályozzuk a helytelen dolgok elkövetésében”. A szavazás utáni rövid beszédében az amerikai misszióvezető hangsúlyozta, hogy az új szankciók elfogadásának sikere Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök „erős kapcsolatának” köszönhető.

Az amerikai nagykövet megismételte a múlt héten Donald Trump és James Mattis védelmi miniszter által kifejtett amerikai álláspontot, miszerint

Washington nem akar háborút Észak-Koreával,

és „Phenjan még nem lépte át azt a határt, ahonnan nincs visszaút”. Nikki Haley leszögezte: amennyiben Phenjan beleegyezik nukleáris programja leállításába, „visszakövetelheti magának a jövőjét”.

Haley hozzátette: ha Észak-Korea bebizonyítja, hogy képes békességben élni, akkor a világ is békében fog élni vele.

Hideg fejjel

Kína ENSZ-nagykövete, Liu Csie-ji a szavazás utáni beszédében felszólította Észak-Koreát, hogy „vegye komolyan” a vele szemben támasztott követeléseket, a nemzetközi közösség akaratát, hagyjon fel nukleáris programjával, és „a lehető leghamarabb térjen vissza a tárgyalóasztalhoz”.

A kínai diplomata egyúttal figyelmeztetett arra, hogy

a válságban minden félnek hideg fejjel kell cselekednie,

és nem szabad, hogy „a retorika tovább súlyosbítsa a feszültséget”.

Vaszilij Nebenzia, Oroszország ENSZ-nagykövete azt hangoztatta, hogy „nagy tévedés” lenne alábecsülni Moszkva és Peking javaslatát a Phenjannal folytatandó azonnali tárgyalások megindítására.