Iráni atomválság: vége az egyezménynek?

Donald Trump amerikai elnök szerdán New Yorkban, az ENSZ-ben újságíróknak azt mondta: döntött arról, hogy kilépteti-e országát a hat nagyhatalom és Irán között 2015-ben Teherán atomprogramjáról kötött megállapodásból, de egyelőre nem árulja el, hogy mi ez a döntés. Az iráni atomegyezmény nem váltotta be a reményeket, a szankciók feloldásával Irán megerősödött és terroristákat támogat.

Igen, döntöttem!

- felelte az amerikai elnök újságíróknak, miután az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában bírálta az iráni atomprogram békés célokra való korlátozása fejében a Teherán elleni szankciók fokozatos visszavonását előirányzó megállapodást.

Trump az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka alkalmából New Yorkba látogató Mahmúd Abbász palesztin elnökkel tartott találkozóján jelentette be az iráni atomszerződésre vonatkozó döntésének megszületését.

Az amerikai elnök közölte, hogy a részleteket később hozza nyilvánosságra.

Trump kijelentésére reagálva egy nevének elhallgatását kérő magas rangú iráni vezető azzal fenyegetőzött a Reuters brit hírügynökségnek, hogy ha az Amerikai Egyesült Államok kivonul a szerződésből, szükség esetén Irán azonnal újrakezdheti a korábban korlátozott nukleáris tevékenységeit.

Amerikai vezetők vegyesen fogadták az Irán és a hat nagyhatalom - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - között létrejött szerződést.

Donald Trump amerikai elnöknek az ENSZ közgyűlése 72. ülésszakának nyitóülésén mondott beszédéről szóló tudósítás egy utcai kivetítőn Tokióban. Forrás: MTI/AP/Eugene Hoshiko

Trump kedden az ENSZ-ben mondott beszédében "szégyenletesnek" nevezte a megállapodást.

Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerdán azt mondta, az elnök elégedetlen,

de még nincs döntés a szerződés felmondásáról.

Donald Trump amerikai elnök (b) és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet az ENSZ New York-i székházában tartott tanácskozáson. Forrás: MTI/AP/Seth Wenig

Trump a világ vezetőinek éves találkozóján mondott beszédében ugyanakkor utalt arra, elképzelhető, hogy nem hosszabbítja meg a demokrata párti elődje, Barack Obama által megkötött megállapodást.

Az amerikai elnöknek október 15-ig kell döntenie: igazolja-e, hogy Irán eleget tesz a szerződésnek. Ha ezt nem teszi meg, az amerikai kongresszusnak 60 napja van arra, hogy eldöntse, ismét bevezeti-e a megállapodás révén feloldott Irán elleni szankciókat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a sajtó képviselőinek nyilatkozik New Yorkban az ENSZ Közgyűlése 72. ülésszaka után. Forrás: MTI/FR61802 AP/Craig Ruttle

Oroszország aggódik amiatt, hogy Trump megkérdőjelezi az iráni atommegállapodást - közölte szerdán az ENSZ-ben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Ha csak elítélünk és fenyegetünk, ellenszenvet keltünk azokban az országokban, amelyeket befolyásolni kívánunk

- mondta Lavrov.

Haszan Róháni iráni elnök Forrás: MTI/EPA/Justin Lane

Haszan Róháni iráni elnök fenyegetésnek nevezte Trump szavait és azt mondta, ez nem válik be. Az iráni elnök a nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva azt mondta, a szerződés a nemzetközi közösség ügye, nem egy-két országé.

Donald Trump amerikai elnök kedden szégyenletesnek nevezte a 2015-ben Iránnal kötött atomegyezményt. Forrás: MTI/AP/Seth Wenig

Az ENSZ-közgyűlés általános vitájában első alkalommal részt vevő Trump előzőleg a Teheránnal kötött nukleáris egyezségről kijelentette, hogy az az egyik legrosszabb és legegyoldalúbb tranzakció volt, amelyben az Egyesült Államok valaha részt vett.

Donald Trump szeptember 19-én tartott beszédében "lator államnak, korrupt diktatúrának és gyilkos rezsimnek" nevezte Iránt, amely szerinte az olajból származó bevételeit a libanoni síita Hezbollah és más terrorszervezetek pénzelésére használja, amelyek gyilkolják az ártatlan muzulmánokat, és támadják a békés arabokat és Izrael szomszédjait.

Michel Temer brazil elnök beszédét hallgatják az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszaka általános vitájának résztvevői a világszervezet New York-i székházában. Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Mindettől függetlenül az ENSZ-ben mintegy ötven ország - élükön Brazíliával - megkezdte az atomfegyverek betiltásáról szóló egyezmény aláírását,

amely azonban csak jelképes jelentőségű, mert a nukleáris nagyhatalmak nem vesznek részt benne.

Az egyezmény szövegét, amelyet néhány hónapja dolgoztak ki, júliusban 122 ENSZ-tagállam fogadta el. Akkor lép érvényre, ha odahaza legalább 50 ország ratifikálja.

A kilenc atomhatalom - Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, Pakisztán, Izrael, Franciaország, Nagy-Britannia, Észak-Korea - jelezte, hogy nem kíván csatlakozni a mostani egyezményhez.

Az iráni atomegyezmény

Az iráni atomegyezményt 21 hónapon át tartó egyeztetések után 2015 július közepén írta alá Irán és a hat nagyhatalom (Oroszország, Kína, Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország).

A megállapodás célja annak szavatolása, hogy Irán visszafogja atomprogramját, az iráni nukleáris programot egyáltalán nem használhatja katonai célokra. Cserében a nagyhatalmak 2016- tól fokozatosan feloldják a Teherán elleni szankciókat. A megegyezés lehetővé teszi, hogy a nagyhatalmak ellenőrei felkeressék az iráni atomlétesítményeket, de nem korlát nélkül: Teherán nem köteles erre minden esetben engedélyt adni, vagy elhalaszthatja a látogatások időpontját.

A megállapodást ugyanakkor Izrael a kezdetektől bírálta. Benjamin Netanjahu szerint

az iráni vezetésnek csak az volt a célja, hogy időhöz jusson.

Donald Trump is élesen bírálta elődjét, Barack Obamát a megállapodásért.

Tény, hogy a szankciók feloldásának kezdete oda Irán megersőítette vezető szerepét a térségben és egyre aktívabban tudja támogatni a Hezbollah terrorszervezetet.