Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hugh Hefner mindent elért az életben, amit el akart érni. Nem csoda, hogy Amerikában, ahol akkora kultusza van a „selfmade man”-eknek legenda lett belőle. Bár az is igaz, hogy ő maga szorgalmasan dolgozott ennek a legendának a megteremtésén.
A Hefner-mitológia fontos része a Playboy-villa, ahol gyönyörű lányok laknak, ahol minden este party van, és ahová csak a kiválasztottak nyerhetnek bebocsátást.
A Szex és New York című sorozat egyik főszereplője, a sznob Samantha mindent elkövet, hogy sikerüljön bejutni egy igazi Hefner-féle partyra, sőt magával a legendával is sikerül pár szót váltania. Hugh Hefner itt saját magát alakítja, a háremet birtokló, de mindig visszafogott és udvarias playboyt.
A „playboy” szónál az áll az angol–magyar szótárban, hogy „aranyifjú”, de ez nem adja vissza pontosan a jelentést, mert éppen a „játék” hiányzik belőle, hogy valaki nem hajlandó felnőni, nem hajlandó komoly és/vagy komor dolgokkal foglalkozni, hanem csak játszik, mint egy gyerek. És szégyellni sem hajlandó magát emiatt. Szeretem a szép nőket, szeretem a luxust, szeretem jól érezni magam a bőrömben. Miért lenne baj ez?
Hugh Hefner egész életében ártatlan mosollyal vállalta sokak által erkölcstelennek tartott életmódját. A konkurens Hustler magazin agresszív alapítója mindig kereste a botrányt, Milos Forman kiváló filmet forgatott az életéről Larry Flynt, a provokátor címmel. Hasonló filmet Hugh Hefnerről nem lehetne forgatni, ő nem akart másokat meggyőzni az igazáról, csak arra törekedett, hogy saját életéből a hedonizmus esszenciáját hozza létre.
Katona volt a második világháborúban, aztán egyetemre járt, és az Esquire férfimagazin újságírója lett. Sokat gondolkozott rajta, hogy milyen lenne az az újság, amelynél mindent ő határoz meg. 1953-ban kölcsönpénzből belevágott, a szerkesztőség a saját lakása volt. A legenda szerint a konyhaasztalon készült az első szám. Ami már a legelejétől biztos volt, hogy erotikus tartalom is kell a lapba, ami a Playboy címet kapta. Az újság hírnevének köszönhető, hogy tulajdonképpen nem is érdemes merengeni a „playboy” szó fordításán, mert ez a szó minden nyelvbe bekerült.
Szó nem volt még saját fotósról, ehelyett olcsón sikerült egy erotikus sorozatot szerezni
az akkor szexszimbólummá vált Marilyn Monroe-ról.
Eredetileg naptárt terveztek a képeiből, de ez valamiért nem készült el. A lap tervezője, Paul Art leült, hogy logót rajzoljon az új folyóiratnak. Szexuális asszociációk miatt a nyúl jutott eszébe („mint a nyulak”), ugyanakkor szerette volna egy playboy eleganciáját is megjeleníteni. Rajzolt egy teljes alakos képet egy öltönyt viselő nyúlról. Aztán úgy ítélte meg, hogy ez így kicsit túl van bonyolítva. Elég lesz egy nyúlfej sziluettje csokornyakkendővel. A világ egyik legismertebb logójának megtervezése szűk harminc perces munka volt.
Az első szám 50 ezer példányban kelt el. Valamibe sikerült nagyon beletalálni. Egyrészt hamarosan kitört a szexuális forradalom, az amerikai emberek elkezdtek másképp viszonyulni a nemiséghez, sorra dőltek le a tabuk. A folyamatosan fejlődő Playboy megengedhette magának, hogy a legkiválóbb fotósokkal készíttessen sorozatokat a legszebb modellekről. És nemcsak modellek vetkőztek meztelenre a Playboy kedvéért, hanem színésznők is.
Kiválóan működött a keresztmarketing: a híres díva és a híres újság oda-vissza reklámot jelentettek egymásnak.
Másrészt a Playboy az egyre növekvő jólét megjelenítője lett. Míg szüleik, nagyszüleik még bevándorlóként érkeztek a kontinensre, és gyakran szó szerint éheztek, addig az amerikai emberek a második világháború utáni gazdasági fejlődésben már egyre többet engedhettek meg maguknak. A Playboyt „meztelen nős” újságként emlegették, de valójában életmód magazin volt, és az is mindmáig. Azt sugallja, hogy nem szégyen szép női testeket nézegetni. De ugyanúgy nem szégyen másban sem élvezni a legjobb minőséget.
Hugh Hefner mindig is úgy nyilatkozott, hogy a Playboyt ő sohasem tartotta szexlapnak, hanem egy hedonista ember csinált egy hedonistáknak szóló újságot.
Ha Hefner kizárólag az üzleti haszonra törekedett volna, akkor biztosan nincsen irodalmi rovata a Playboynak, pedig volt, fénykorában nem is akármilyen.
Olyan nagynevű írók publikálták itt először egyes műveiket mint Arthur C. Clarke, Ray Bradbury, Ian Fleming, Joseph Heller, Jack Kerouac, Vladimir Nabokov, Norman Mailer, Kurt Vonnegut, John Updike, Gabriel García Marquez.
1962-től új rovata lett a lapnak, minden számban megjelent egy nagyinterjú egy jelentős személyiséggel. Miles Davis kezdte a sort, de megszólaltatták Fidel Castrót, Frank Sinatrát, Marlon Brandót, Martin Luther Kinget, valamint halála előtt nem sokkal John Lennont is.
A csúcsot a hetvenes évek elején érte el a Playboy: amerikai kiadásának példányszáma hétmillió felett volt. Sorra jelentek meg a különböző mutációk más országokban, jelenleg is 19 országnak van helyben szerkesztett Playboy-verziója. Olyan erős brandet sikerült létrehozni, amivel gyakorlatilag bármilyen luxuscikket el lehetett adni: a mai napig számtalan ruhán és kozmetikumon látható a Playboy-logó.
Hugh Hefner következő húzása egy kiterjedt night club hálózat létrehozása volt, ahol nyuszijelmezes lányok voltak a felszolgálók.
Ezt világszerte sokan tartották erkölcstelennek, de az is az igazsághoz tartozik, hogy Hugh Hefner soha nem foglalkozott sztriptízzel vagy pornóval. Inkább kaszinókat nyitott, vagy például jazzfesztivált alapított, amit idén júniusban 39. alkalommal rendeztek meg.
Hugh Hefner egész életében szívesen fotóztatta magát minél több csinos nővel körülvéve. Állítása szerint több mint ezer nővel volt szexuális kapcsolata, de sohasem csalta meg a párját három házassága és öt hosszabb távú kapcsolata idején. Négy gyermeke van, közülük kettőnek fontos szerep jutott a Playboy vezetésében, amikor Hugh Hefner megromlott egészsége miatt a nyolcvanas évek második felében visszavonult, és már csak a hedonizmusa kiélésével foglalkozott híres villájában.
Ez a gótikus kastélynak is beillő, 1927-ben épült ház természetesen Beverly Hillsben van. Kétezer négyzetméter az alapterülete, és egy kéthektáros park közepén áll. Hefner 1972-től élt itt, és megvalósította álmát, hogy mindig szép nők vegyék körül. Beköltöztette a tágas villába kedvenc fotómodelljeit. Erre mondta:
gyerek vagyok egy édességboltban”.
Állandóan partykat adott (a medence természetesen kötelező elem), híres emberek versengtek, hogy meghívást kapjanak. Mike Tyson nehézsúlyú bokszolóval esett meg, hogy edzés után, fáradtan érkezett. Leült egy kanapéra, és rögtön el is aludt, senki nem merte felébreszteni, úgyhogy átaludta az egész partyt, amire olyan sokan hiába próbáltak bejutni.
Idősebb korára Hefner kitalált magának még egy különcséget. A fiatalkori képein is látszik, hogy elegáns öltönyeit többnyire nyakkendő nélkül viseli, az inge két felső gombja pedig ki van gombolva. Később a lazaságban addig ment, hogy pizsamában jelent meg. Így telt életének utolsó harminc éve: medence partyk csinos lányok tömegével (harmadik felesége hatvan évvel volt fiatalabb nála), ő pedig selyempizsamában, amihez időnként elegáns házikabát, hajókapitányi sapka és pipa társult. Egyébként nem szeretett selyempizsamában aludni, alváshoz átöltözött.
A feministák sokat vádolták azzal Hugh Hefnert, hogy szexuális tárgyként kezeli a nőket. Ugyanakkor heteroszexuálisként minden adódó alkalommal kiállt a melegek jogaiért. A hatvanas években pedig night clubjaiba szabadon bemehettek a fekete bőrűek is, pedig akkor ez nem volt még magától értetődő.
Marilyn Monroe-val indult a karrierje, és ahogy mondta, vele is szeretné befejezni. Amikor lehetőség nyílott rá, megvette a Marilyn Monroe nyughelye melletti sírhelyet, ide fogják majd eltemetni. Nevét a zoológia is megörökítette, egy nyúlfaj róla kapta a latin rendszertani nevét: Sylvilagus palustris hefneri.
Hogy a Playboynak mi lesz a sorsa, az már az örökösök problémája.
A közelmúltban megpróbáltak szabadulni „a meztelen nős lap” címkéjétől, és maximum fehérneműs képeket közöltek, miközben erősítették a komoly tartalmakat. A piac rosszul reagált, úgyhogy gyorsan visszatértek a Hefner-féle eredeti recepthez, ami viszont az internet és a szabadon elérhető erotikus képek korában már nem működik.
Az utolsó években a Playboy és Hefner már komoly gondokkal küzdött, a Playboy-villát is eladta. Az erősen lelakott és elavult kastélyt végül feleannyiért vették meg, mint amennyiért meghirdette, de azzal a feltétellel, hogy haláláig benne lakhat.
A Playboy további sorsa eufemisztikusan fogalmazva is bizonytalan, de ez már Hugh Hefner legendáját nem érinti. „Az élet túl rövid ahhoz, hogy valaki másnak az álmát valósítsuk meg” - mondta sokszor.
Ő a saját álmát tökéletesen megvalósította.
