A spanyol hatóságok pénteken felszólították a Google-t, hogy blokkolja és törölje azt a mobiltelefonos applikációt, amelyet a katalán kormány készíttetett, hogy a felhasználók megkereshessék, hova kell menniük voksolni a spanyol hatóságok által betiltott október 1-jei függetlenségi népszavazáson. Szombaton reggel pedig razziát kezdett a spanyol rendőrség a katalán kormány távközlési és informatikai központjában.
A spanyol kormány katalóniai megbízottja bejelentette, hogy kiiktatták a vasárnapra tervezett függetlenségi referendum szavazó- és szavazatszámláló rendszerét, teljes mértékig lehetetlenné téve a népszavazás megtartását.
Bírói meghatalmazással működésképtelenné tették azt a szoftvert, amely a szavazókörök távközlési kapcsolatát, az online szavazást, illetve a szavazatszámlálási adatok megosztását szolgálta volna. Valószínűleg azért hagyták az utolsó pillanatra az akciót, hogy a katalán kormánynak már ne legyen ideje alternatív megoldást találni.
A katalán kormány még a péntek esti kampányzárón is kijelentette, hogy vasárnap reggel 9 és este 8 óra között 6249 szavazókörben lehet majd leadni a szavazatokat. Egy héttel korábban a spanyol rendőrség amellett, hogy 14 magas rangú katalán tisztviselőt letartóztatott, lefoglalta egy raktárban a szavazólapokat és a szavazókörök helyszínéről tájékoztató másfél millió plakátot. A katalán kormány újra kinyomtatta a szavazólapokat, és mobiltelefonos applikációval tette lehetővé a szavazók számára az információ elérését, hogy melyik szavazókörben tudnak szavazni.
2315 épületről van szó, főleg iskolákról. Sok helyen diákok, szülők és tanárok maradtak az iskola épületében, hogy azt ne lehessen lezárni. Játékos versenyekkel, pizsamapartikkal töltik az időt vasárnap reggelig, hálózsákban alszanak. Eddig körülbelül 1300 épület bejáratát rendőrségi pecséttel zárták le. Arról még nem érkezett híradás, hogy bárhol erőszakkal ürítettek volna ki iskolát.
A spanyol rendőrség szeptember 22-én hivatalosan átvette a parancsnokságot a katalán rendőrség felett, de mivel egyáltalán nem bíznak benne, hogy a katalán rendőrök teljesíteni fogják a parancsokat, ezért
hatezer rendőrt vezényeltek Spanyolország más részeiről Katalóniába.
A spanyol belügyminisztérium három tengeri utasszállító hajót bérelt ki, legyen hol elszállásolni a rendőröket.
A két évvel ezelőtti a helyi parlamenti választásokat a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség nyerte meg, amely kifejezetten Katalónia függetlenségének kivívására jött létre. Nincs más választásuk, mint betartani legfontosabb választási ígéretüket: mindenáron megtartani a népszavazást. Gőzerővel folyik a mozgósítás. Az Ómnium Cultural nevű civil mozgalom önkéntesei telefonon hívogatják az embereket, hogy meggyőzzék őket a voksolás fontosságáról függetlenül attól, hogy melyik oldalt támogatják. Közben önkéntesek utcai gyűléseket szerveznek, és ott osztogatják a szavazólapokat, hiszen ha már ott vannak a szavazóknál, nem lehet őket nagy mennyiségben lefoglalni.
Több száz katalóniai gazda traktorral ment Barcelonába,
hogy ha utcai harcokra kerül a sor, akkor ha kell, járműveikkel barikádot alkossanak, vagy megakadályozzák a vízágyúval való tömegoszlatást.
Oriol Junqueras katalán elnökhelyettes bejelentette: a katalánok 80 százaléka a voksolás mellett van, függetlenül attól, hogy támogatja-e a függetlenséget, vagy sem. Kitért arra is, hogy az európai törvényességen belül nem lehet „normálisnak" vélni a weboldalak bezárását, vagy egy legitim kormány gazdaságába történő beavatkozást. Ezek mind példák arra, hogy
a spanyol kormány törvényellenesen cselekszik.
Megismételte a kérést, hogy ne dőljenek be azok provokációjának, akik meg akarják akadályozni a szavazást.
A katalán kormány pénteken azt is közölte, hogy keresetet nyújtott be José Manuel Maza spanyol állami főügyész és José María Romero de Tejada, Katalónia főügyésze ellen hivatali kötelesség megsértése és hatásköri túllépés miatt. José Manuel Maza kezdeményezett büntetőeljárást a katalán kormány tagjai ellen „illegális önrendelkezési népszavazás összehívása miatt". José María Romero de Tejada volt az, aki úgy döntött: ki kell üríteni és hatóságilag le kell pecsételni a kijelölt szavazóhelyiségeket.
Péntek este óriási ünneplő tömeg előtt zárták kampányukat a függetlenség támogatói. „Függetlenség" – skandálták több százezren, hangjuk elnyomta a színpadra lépők zenéjét is. Felfokozott hangulatban ünnepeltek és énekeltek, lobogtatták a katalán függetlenséget szimbolizáló zászlókat, és a Sí (Igen) feliratú transzparenseket.
A tömegben feltűntek a katalán kormánypárt tagjai is.
"A referendum demokrácia" – ezt rakták ki nagy fehér betűkből a színpadon a civil társadalom képviselői. Egymást váltották a felszólalók a Spanyolországtól elszakadást támogató pártok, politikai mozgalmak képviseletében.
A sort Carles Puigdemont katalán elnök zárta: „Itt vagyunk, eljutottunk idáig, eljutottunk, hogy itt maradjunk. Mindenünk megvan vasárnap ahhoz, hogy elnyerjük a függetlenséget" - kezdte beszédét, majd azzal folytatta, hogy a győzelem már az övék. "Már ma nyertünk, legyőztük a nyomást, a hazugságokat, a félelmeket és a fenyegetéseket.
Ezt nevezik győzelemnek"
– jelentette ki, hangsúlyozta: vasárnap megváltoztatják a történelmet, vasárnap találkozójuk van a jövővel.
A kampányzáróval egy időben a katalán parlament legnagyobb ellenzéki pártja, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű középutas párt politikai nagygyűlést tartott. Albert Rivera pártelnök felszólalásában arra kérte a katalánokat, hogy ne dobják be a szavazólapot „az urnának nevezett szemetesvödrökbe", senki se legitimálja szavazatával a „függetlenségiek puccsát". A politikus szerint vasárnap kulcsfontosságú nap lesz, de nem a referendum miatt, hanem mert úgy vonul majd be a történelembe az a nap, mint amikor „a spanyolok újból kezet nyújtottak egymásnak, és felismerték, hogy vigyázniuk kell az országukra". A tömeg az „egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" jelmondatot kiabálta.
Szombat délután izzik a levegő Barcelona utcáin: az egyik sarkon a függetlenségpártiak tartanak gyűlést, pár utcával odébb spanyol nemzeti lobogókkal a népszavazás ellenzői vonulnak. Aztán ha tovább sétál az ember, megint katalán zászlós tömegben találja magát, tőlük nem messze megint spanyol zászlók lobognak. A madridi Cibeles téren is többezres tüntetés volt a katalán népszavazás ellen. Egész Spanyolországban kifogytak a boltokból a nemzeti zászlók. Sokán úgy fejezik ki véleményüket, hogy spanyol zászlót tesznek ki az erkélyükre vagy az ablakukba.
Korábbi felmérések szerint a 7,5 milliós Katalóniában többségben voltak azok, akik nem függetlenséget szeretnének, hanem még szélesebb körű autonómiát. A madridi hatóságok kemény fellépésének hatására azonban sokan függetlenségpártiak lettek. A Junts pel Sí sok támogatót szerzett az utóbbi egy hónapban azzal, hogy nem hátrált meg, és egyre drasztikusabb lépéseket provokált ki a spanyol kormánytól.
Nem lehet tudni, mi történik vasárnap. Működnek-e majd a szavazókörök, vagy összecsapnak a szavazást megakadályozó rendőrséggel a függetlenségpárti tüntetők? Az is lehet, hogy a spanyol hatóságok visszariadnak a direkt erőszak alkalmazásától, és lezajlik a referendum. Ebben az esetben nehéz megjósolni, hogy az igenek és a nemek milyen arányban lesznek. Ha a függetlenségre szavazók lesznek többen, akkor is kérdéses, hogy létre tudják-e hozni az önálló Katalóniát.
Egy dologhoz viszont nem kell jóstehetség. A katalán nemzeti büszkeség fontos jelképe, az FC Barcelona otthon játszik vasárnap délután, és mivel szurkolói szinte kivétel nélkül függetlenségpártiak, ennek holnap hangot is fognak adni. Már a Juventus elleni BL-meccsen is kifeszítettek egy "Köszöntjük a Katalán Köztársaságban" feliratú transzparenst, most valószínűleg hatalmas élőkép fogadja majd a csapatokat. Már évek óta minden hazai meccs mindkét félidejének 18. percében (egészen pontosan 17 perc 14 másodperckor - Katalónia 1714-ben vesztette el teljesen a függetlenségét) a televíziós közvetítésekben is jól hallhatóan felharsan az "In... inde... independencia" ("Függetlenség") kórus, sokan most attól tartanak, hogy az egész meccs egy 80-90 ezres tömegtüntetéssé válik.