Duterte ellátogatott a városba, és katonák előtt beszélt. Kijelentette, hogy a harcnak vége, és itt az ideje, hogy csak a sebesültekkel foglalkozzanak, valamint hogy újraépítsék a 200 ezer lakosú, Mindanao szigetén lévő várost.
Restituto Padilla katonai szóvivő azonban hozzátette: bár a harcoknak nincs teljesen vége, a megmaradt 20-30 fanatikus harcos már nem jelent veszélyt. "Ők nem tudnak kijutni, de hozzájuk sem tud bejutni senki, egy megoldás maradt: megfojtani őket" - mondta.
Előző nap jelentették be, hogy a hadsereg katonái megölték a lázadók két megmaradt vezetőjét, Omarkhayam Mautét és Isnilon Hapilont. A műveletben 17 túszt szabadítottak ki.
Hapilon volt az Abu Sayyaf nevű Fülöp-szigeteki terrorszervezet egyik parancsnoka, az Iszlám Állam délkelet-ázsiai "emírje", akit az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) a legkeresettebb terroristák között tartott számon. Az általa vezetett csoport felelős az országban elkövetett számos terrormerényletért és emberrablásért.
Marawiban május 23-án robbantak ki az összecsapások, amikor a kormányerők kísérletet tettek Hapilon őrizetbe vételére. Marawi egyes részeit elfoglalta a Maute nevű csoport - amely egyik alapítója Omarkhayam Maute volt - Duterte államfő pedig szükségállapotot hirdetett ki Mindanao szigetén. A marawi erőszakcselekményekben több mint ezer ember halt meg, köztük 753 feltételezett szélsőséges fegyveres, valamint a kormányhadsereg 155 katonája. Mintegy félmillió ember kényszerült elhagyni lakhelyét a városban és környékén.