A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint
a németek 56 százaléka támogatja a CSU követelését, miszerint rögzíteni kell a befogadható migránsok felső létszámhatárát
a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás révén alakuló új kormány működéséről szóló koalíciós szerződésben, míg 28 százalék elutasítja ezt.
A Bundestagban közös frakciót működtető CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában 55 százalékos a felső határ támogatottsága.
A legmagasabb arányban, 96 százalékban a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németország (AfD) szavazói támogatják a migránsbefogadási felső határt,
utánuk a liberális FDP bázisa következik 69 százalékkal. A többség egyedül a Zöldek táborában utasítja el a követelést, 60 százalékos aránnyal.
A Bundestag pártjainak eddigi állásfoglalásai alapján leginkább egy CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány megalakulása tűnik valószínűnek. Előbb azonban a CDU-nak és a CSU-nak rendeznie kell a migránsválságban feszültté vált viszonyát, hogy egységes szövetségként tárgyalhassanak a lehetséges koalíciós partnerekkel.
A két pártelnök, Angela Merkel és Horst Seehofer vasárnap tárgyal szűk körben, a CDU és a CSU néhány vezetőjének részvételével.
Az egész napot szabaddá tették, ami arra utal, hogy hosszú megbeszélésre készülnek.
Arra utaló jelek viszont egyelőre nincsenek, hogy sikerül is majd a megállapodás a leginkább vitatott ügyről, a migránsok befogadásának felső határáról. A vita több mint egy éve tart, a CSU a szövetségi kormány - vagyis a párt részvételével működő koalíció - által folytatott politika kiigazításaként sürgette a felső határ bevezetését, amit a CDU és a koalíció harmadik tagja, a szociáldemokrata párt (SPD) elutasított.
A szeptemberi Bundestag-választás óta még inkább megmerevedtek a frontok. Az utóbbi napokban a CSU részéről legalább fél tucat vezető politikus jelezte, hogy nem adják fel követelésüket, a CDU-ban pedig legalább ennyien jelezték, hogy továbbra sem értenek egyet vele.
A CSU által követelt évi 200 ezer fős felső határ bevezetése akár szívó hatást is kiválthat, mert a Németországba vágyó migránsok úgy érthetik az intézkedést, hogy a berlini vezetés szívesen befogadna évi újabb 200 ezer embert
– mondta egy interjúban Thomas de Maiziere CDU-s szövetségi belügyminiszter.
Tovább nehezíti a testvérpártok dolgát, hogy a CSU-ban belső viszály kezdődött a rossz választási szereplés miatt. A csak Bajorországban induló párt 1949 óta először végzett 40 százalék alatti eredménnyel, a szavazatok 38,8 százalékát gyűjtötte össze a tartományban, az AfD pedig a nyugati tartományokat tekintve kiugró eredményt, 12,4 százalékot ért el. Ez a CSU-ban kialakult értelmezés szerint azt vetíti előre, hogy veszélybe kerülhet a párt abszolút többsége a 2018-as helyi parlamenti (Landtag-) választáson.
Ezért a CSU most a belső vitáktól függetlenül egységesen sürget a testvérpártnál keményebb fellépést a migránsügyben, hogy vissza tudja hódítani az AfD-hez átállt választókat.