Áder János: Erdélyben már a 16. században kimondták a vallásszabadságot

Wittenberg, 2017. október 31. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a wittenbergi városháza dísztermében tartott, a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen 2017. október 31-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett - mondta Áder János köztársasági elnök a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az államfő a Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, Angela Merkel kancellár és Raimonds Vejonis lett elnök részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként beszédében hangsúlyozta, a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

Mint mondta,

alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát.

Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága "nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető". Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy "uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is

két-három gyülekezet temploma állt békében

egymás mellett" - tette hozzá Áder János.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett német állami ünnepségen Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyarok „ajándékai" közé tartozik a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a "viták tüzében edzett" igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és

német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége

is - mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és "a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek"

közös története "a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd

ezernyi példájával" van tele.

Áder János köztársasági elnök és Frank-Walter Steinmeier német államfő megbeszélése a wittenbergi városháza dísztermében Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mint mondta, a keresztény értékrendre épülő Európa békéjének szeretete a különállásokon felülemelkedni képes közösséggé teszi a magyarokat és a németeket.

"Együttműködésünk ősi forrása, hogy a Kárpát-medencében velünk élő német ajkú közösségek révén századok óta jól ismerjük és jól megértjük egymást. Segítők, együttműködők, szövetségesek voltunk és vagyunk" - hangsúlyozta Áder János.

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.