A beszámoló alapján a tisztogatási hullám ezúttal a pénzügyi, továbbá a munkaügyi és társadalombiztosítási tárcát érinti. A gyanúsítottak közül néhányan még a napokban is a munkahelyükön dolgoztak, túlnyomó többségüket azonban már korábban elbocsátották állásából.
A török vezetés az 1999 óta – önkéntes száműzetésben – az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi mozgalmát vádolja a tavalyi nyári puccskísérlettel, de ő következetesen tagadja, hogy köze lett volna a történtekhez.
A minisztériumi alkalmazottakat azzal gyanúsítják, hogy felhasználói annak a ByLock titkosított üzenetküldő programnak, amelyen keresztül a török vezetés szerint a hatalomátvételi kísérletet is szervezték.
A csütörtöki rajtaütéseket főként a fővárosban, Ankarában hajtják végre, de a rendőrségi fellépés országszerte még további 10 tartományra kiterjed.
A hivatalos török álláspont értelmében a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az államigazgatásba.
Törökországban egy év alatt 111 ezer állami alkalmazottat menesztettek, illetve 38 ezret felfüggesztettek állásából. 134 ezer embert őrizetbe vettek, 50 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a gülenista mozgalomhoz és azon keresztül a hatalomátvételi incidenshez. Az országban közel 15 hónapja rendkívüli állapot van érvényben.
Mivel a megtorlás nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtja, hanem Gülen feltételezett támogatóit is, az Európai Unió számos vezető politikusa úgy véli, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő válasza a hatalomátvételi kísérletre túlzó, az elnök hatalmának központosítására használja fel a történteket, és ezáltal egyre inkább távolodik az európai értékektől.