Sikerült megvédeni a magyar fuvarozók érdekeit

Kamionok állják el a Luxemburgba vezető E411-es autópályát egy kamionsofőr-tüntetésen a dél-belgiumi Spontin közelében. A nemzetközi fuvarozókból álló demonstrálók a belga kormány által a több mint 3,5 tonnás járművekre kiszabott útadója ellen tiltakoznak. Az új rendelet értelmében az ország közútjain közlekedő belga és külföldi teherjárműveknek az útdíj bevallásához használt fedélzeti egységgel (OBU) kell rendelkezniük (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Vágólapra másolva!
Kompromisszum született a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő vonalairól a foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes uniós miniszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán. Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár szerint a magyar delegációnak sikerült megvédenie a fuvarozói szektor érdekeit.
Vágólapra másolva!

Az éjszakába nyúló tárgyalások végén a résztvevők minősített többséggel úgynevezett "általános megközelítést" fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel. Takács közölte: a magyar kormány a visegrádi országok nevében számos konstruktív javaslatot tett, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést.

Hátrányos a később csatlakozott országoknak

Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A bírálók szerint ez számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.

12 hónap után

A most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, amit egyszer meg lehetne hosszabbítani hat hónappal. A bizottság eredeti javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország keményen lobbizott ennek csökkentéséért. Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy ezen módosítás előírásai

nem fogják érinteni a fuvarozói szektort,

arra vonatkozóan külön szabályokat hoznak majd. A miniszterek arról is megállapodtak, az egyezség létrejötte után a tagországoknak három évük lesz rá, hogy átültessék nemzeti jogrendjükbe az új szabályokat, majd onnantól kezdve egy év múlva fognak hatályba lépni ezek az előírások.

Mobil-munkavállalók

Takács Szabolcs a tanácsülés után elmondta, érvelésük szerint a fuvarozók nem kiküldött, hanem mobil-munkavállalók, így rájuk logikusan más szabályoknak kell vonatkozniuk. Mint mondta, ezt valamennyi tagállam elfogadta, így a fuvarozók továbbra is változatlan feltételekkel folytathatják tevékenységüket.

Képünk illusztráció Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

"Nagy eredménynek tekintjük, hogy a fuvarozói szektor vonatkozásában addig kell folytatni a tárgyalásokat, amíg nem érünk el egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot" - hangsúlyozta a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára, kiemelve, hogy ezen tárgyalások során a kormány "továbbra is az érintett magyar gazdasági szereplőkkel egyeztetve fogja kialakítani az álláspontját".

19 hónapja tárgyalják

Hozzátette: az irányelv módosítását 19 hónapja tárgyalják a tanács különböző szintű ülésein, ami jól mutatja a kérdés összetettségét és a belső piac működésére gyakorolt hatását.

Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos úgy vélekedett, hogy "kiegyensúlyozott kompromisszum" született, amely tisztességes szabályokat teremt minden fél számára. Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren üdvözölte az "ambiciózus" egyezséget, amely - mint írta - "több védelmet és kevesebb visszaélést" fog eredményezni.

Uniós vagy tagállami hatáskör?

A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért gyakran kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek, mi több, az Európai Bizottság szerint ennek versenytorzító hatásai is lehetnek.

Az eredeti javaslat ellenzői azonban úgy látják, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és közép-európai munkavállalókat az egységes belső piacról.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!