Mint arra a Migrációkutató Intézet kitért, számtalan alkalommal vitatkoztak már az uniós tagállamok azon, hogyan lehetne elejét venni az Afrikából Európába tartó tömeges bevándorlásnak. A
hotspotok felállítása átmeneti,
több-kevesebb sikert jelentő ötletnek tűnhet. Az intézet kifejtette, hogy miért.
Az elemzésben felidézték, a líbiai hotspot csak mérsékelt eredményeket hozott, így merült fel Niger, Csád és Etiópia bevonása is a védelmi vonalba. Mint írták, a külső hotspotok – mely ötletet a magyar kormány korábban felvetette – már az európai gondolkodás középpontjába kerültek. A Szaharától délre, a Száhel-övezetben kialakítandó hotspotok ügye az augusztusi párizsi csúcstalálkozón kapott szélesebb támogatást – részletezte a Migrációkutató Intézet -, így Európán kívül jöhetne létre egy olyan „állomás”, amely az egyik
fő migrációs útvonalhoz tartozik.
Az intézet összegzése szerint a hotspotok felállításával csökkenthető lenne a Földközi-tengeren tapasztalt migrációs nyomás, és visszaszorítható lenne az embercsempészet is.