Brüsszelt is megrengetheti ez a kezdeményezés

Az Európai Unió a kisebbségvédelem területével is foglalkozzon, garantálja azt, hogy a kisebbségek ne veszíthessék el megszerzett jogaikat, és bátorítsa a jó gyakorlatok átültetését - mondta Vincze Lóránt az Origónak. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke olyan jogszabályok kidolgozását kéri, amelyek által az Európai Unió a kisebbségi jogok védelmezőjévé és megmaradásuk, fejlődésük garantálójává válhat. 

Miért indították el ezt a kezdeményezést, és mit remélnek tőle?

Európában több mint 400 különböző őshonos nemzeti közösség, regionális nyelvi csoport él. Az EU-ban 50 millió személy, azaz minden hetedik európai polgár valamely őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik, illetve beszél regionális vagy kisebbségi nyelvet. A kisebbségek ügye jelenleg kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, miközben a kisebbségvédelmi modellek Európa több államában hiányosak, tökéletlenek, még a meglévő előírások mindenikét sem tartják be, Erdélyben és a Felvidéken erre számos példa van.

De vannak régi tagállamokban élő kisebbségek még mostohább körülmények között.

Franciaországban vagy Görögországban nem ismerik el a kisebbségek létét sem. Egyértelmű, hogy az Európai Uniónak osztoznia kell a kisebbségvédelmi kompetencián a tagállamokkal, meg kell előznie a visszaéléseket, jogfosztásokat, jogcsorbításokat, vagyis garanciát kell biztosítania a kisebbségek számára, hogy egyenrangú polgárokká válhassanak.

Az európai polgári kezdeményezés intézményének bevezetése lehetőséget biztosított arra, hogy lépni tudjunk. Javaslatcsomagot nyújtottunk be az Európai Bizottságnak, amely a Minority SafePack nevet kapta. Az RMDSZ volt a kezdeményezés ötletgazdája, Kelemen Hunor a kezdeményező bizottság egyik tagja. Röviden: azt szeretnénk, hogy

az EU a kisebbségvédelem területével is foglalkozzon, garantálja azt, hogy a kisebbségek ne veszíthessék el megszerzett jogaikat,

és bátorítsa a jó gyakorlatok átültetését. Olyan jogszabályok kidolgozását kérjük, amelyek által az Európai Unió a kisebbségi jogok védelmezőjévé és megmaradásuk, fejlődésük garantálójává válhat. Ahhoz, hogy beindulhasson a jogalkotás, egymillió uniós polgár aláírására van szükségünk 2018 áprilisáig. A nemzeti közösségek szolgálatába állított eszközt teremtettünk.

Vincze Lóránt: Az aláírásgyűjtés célja az uniós kisebbségvédelem erősítése Forrás: FUEN

Jelenleg hány aláírásnál tartanak, hol lehet aláírni a kezdeményezést?

A szeptemberben indított európai kampányunkban több mint százezer aláírást gyűjtöttünk össze. Az első félévet az előkészítésre, a szükséges eszközök megteremtésére szántuk. A papíralapú aláírásgyűjtés szeptembertől indult be teljes gőzerővel a régiókban, elsősorban a tagszervezeteink révén. A kezdeményezést természetesen nemcsak papíron, hanem online is alá lehet írni, a www.minority-safepack.eu címen. A magyar nyelven is elérhető honlapon egyébként rengeteg hasznos információ és példa is van arra, hogyan segítené kezdeményezésünk az őshonos kisebbségeket. Célországaink a magyar közösségek által lakott régiók mellett Németország, Olaszország, Ausztria, Dánia, Hollandia, Szlovénia, Horvátország, Görögország, Bulgária, de mindenütt elkezdődik az aláírások gyűjtése.

Tartanak-e valamilyen nagyobb magyarországi vagy határon túli rendezvényt, ahol felhívják a figyelmet a kezdeményezés fontosságára?

Számos alkalommal mutattuk be a kezdeményezést Magyarországon és szerte Európában. Erdélyben például a nyári városnapok jó alkalmat jelentettek Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben, hogy az RMDSZ felhívja a közvélemény figyelmét erre az egyedülálló lehetőségre. Magyarország a kezdeményezés egyik legelhivatottabb támogatója, a Minority SafePack nemzetpolitikai célkitűzés,

biztos vagyok benne, hogy a kezdeményezés híre mindenkihez eljut, és a magyar emberek aláírásukkal fogják támogatni,

hiszen így a határon túli magyarok szülőföldön való megmaradásához járulhatna hozzá. Egyébként mi a következetes, kitartó munkában hiszünk, regionális és országos hálózatok révén kell összegyűjteni az aláírásokat, ha úgy tetszik embertől emberig. Számunkra minden egyes aláírásnak súlya van.

A magyar pártok közül kik támogatják a kezdeményezést, és kik mondtak nemet, és mivel indokolták?

Én azt remélem, hogy a magyarországi pártok egységesek lesznek a Minority SafePack támogatásában, számos alkalommal beszéltünk erről a témáról a Magyar Állandó Értekezletben, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában, a Nemzetiségi Bizottságban, különböző egyéb találkozókon, és eddig nem hallottunk kifogásokat vagy fenntartásokat, sőt támogatási felajánlások hangzottak el. Bízom benne, hogy az aláírásgyűjtésből is ki fogják venni részüket. A tizenhárom magyarországi nemzetiségi szószóló szerdán egyhangúan kérte a Magyar Országgyűléstől a határozati javaslat elfogadását a Minority SafePack támogatásáról.

Nem véletlen természetesen, hogy Erdélyben és a Felvidéken a legintenzívebb az aláírások gyűjtése, az RMDSZ messzemenőkig elkötelezett az ügy iránt,

a felvidéki Magyar Közösség Pártja is az elsők között vett részt a közös munkában a FUEN ernyője alatt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke teljes mellszélességgel kiállt a Minority SafePack mellett Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Szlovákia és Románia megtámadta a Minority SafePack részleges bejegyzéséről szóló határozatot, mikor lehet ebben az ügyben döntés?

Románia eddig is mindent megpróbált megtenni a Minority SafePack megakadályozásáért, mind külföldön, mind belföldön megpróbál keresztbe tenni, ahol lehet. A támadásuk egyértelműen az erdélyi magyar közösség ellen irányul, az utóbbi időszak magyarellenes hangulatának folytatása. 2018-ban, amikor a nacionalista hangulat vélhetően tovább erősödik, ennek a kezdeményezésnek a sikere Románia kudarca lenne.

Románia külügyminisztériuma többször egyértelműen tudtunkra adta: nem áll érdekében, hogy ez a kezdeményezés sikerrel járjon.

Azáltal, hogy most a törvényszéken is megtámadta a kezdeményezést, Románia elismeri, hogy reális esélye van a sikernek. Ezért minden eszközt megpróbál bevetni, jóformán érvek nélkül is megpróbál minden módszerrel keresztbe tenni nekünk.

Ha Romániában valóban példaértékűen rendezve lenne a kisebbségek helyzete, az égvilágon semmi félnivalójuk nem kellene legyen a Minority SafePacktől, sőt tovább megyek, Románia az élére állhatna egy európai keretbe illesztett, a kisebbségeket értékként védelmező kezdeményezésnek. Szlovákia előbb perfelvételi kérelmet nyújtott be Románia oldalán, de néhány napja az a hír jött, hogy visszavonják a beavatkozásukat. Meglátjuk. A per egyébként nem befolyásolja az aláírásgyűjtést, hiszen körülbelül két év múlva születhet döntés. A Minority SafePack egyszer már pert nyert az Európai Unió Bíróságán, mi hiszünk az igazunkban, és bizakodóak vagyunk a mostani eljárás kimenetelét illetően is.

A katalán önállósodási törekvések mennyiben szolgálják az aláírásgyűjtést és a mozgalom sikerét?

Semennyire, hiszen az egyik tagállamban élő közösség szakadár törekvései mindenütt még nagyobb óvatosságra intik a nemzetállamokat.

Nekünk az a feladatunk, hogy partnereinket a tagállamokban és az EU intézményeiben is arról győzzük meg, hogy törekvéseink pozitívak, európai értéket, az őshonos kisebbségek nyelvi és kulturális sokszínűségének erősítését célozzák,

olyan témákat, amit mindeddig Brüsszelben szőnyeg alá söpörtek. Nem kíván elvenni semmit a többségtől, egyik országban sem. Egyébként a FUEN-nek nincs katalán tagszervezete, a katalánok nem tartják kisebbségnek magukat. A FUEN tagszervezetei – a katalánokkal szemben – abban érdekeltek, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak, és azzal az állammal alakítsanak ki jogszabályokkal körülbástyázott együttműködési modellt, amelyben élnek.