Egyesek imádták, mások gyűlölték a kubai forradalom atyját, aki ötven éven át irányította a karibi szigetországot, amelynek vezetését 2006-tól kezdve fokozatosan adta át öccsének, Raul Castrónak.
Kuba vezetőjének halálakor kilencnapos gyászt hirdettek,
a hamvait tartalmazó urnát pedig négynapos gyászmenetben, különböző városokon és településeken keresztül vitték el a Havannától 900 kilométerre keletre található Santiago de Cubába. Ott a Santa Ifigenia temetőben helyezték örök nyugalomra. Akkor az utak mentén emberek milliói figyelték az eseményeket.
Egy évvel később a megemlékezések mértéktartóak voltak,
tömegrendezvényt pedig egyáltalán nem tartottak
a hidegháborús időszak megkerülhetetlen személyiségének tiszteletére.
Bár a fővárosban, Havannában szombat estére a kommunista ifjúsági mozgalom virrasztást szervezett az egyetem elé, amin részt vett José Ramón Machado Ventura, a kommunista párt második számú vezetője és Miguel Díaz-Canel első alelnök is, de
az államfő, Raul Castro nem volt jelen.
Az országban az elmúlt héten számos politikai-kulturális rendezvényt szerveztek Fidel Castro halálának emlékére, de egy nagy állami rendezvény sem volt, és kívánságának megfelelően egyetlen szobrot sem állítottak, és egyetlen utcát sem neveztek el róla, az utóbbi napokban
Fidel él"
és
Veled vagyunk Fidel"
feliratú plakátok és jelszavak jelentek meg a házakon.
Nicolas Maduro venezuelai és Evo Morales boliviai elnök is tisztelettel adózott Fidel Castro emléke előtt. Maduro szerint
Fidel a szolidaritást és a humanizmust testesítette meg,
a világot akarta jobbá tenni. Morales pedig úgy vélekedett üzenetében, hogy a szocializmus és Fidel eszméje továbbra is élni fog.