A jogász szerint Ahmed Konszovát a bíróság annak vádjában találta vétkesnek, hogy megszegte az aktív szolgálatot teljesítő tisztekre vonatkozó tiltást a politikai életben történő szerepvállalásban. Az ítélet megfellebbezhető - tette hozzá.
Az ezredest röviddel
azután vették őrizetbe, hogy december 2-án bejelentette indulási szándékát az elnökválasztáson,
mert versenybe akar szállni Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel az államfői tisztségért.
Esz-Szíszi tábornokként, katonai puccs útján került az elnöki székbe, miután megbuktatta Mohamed Murszit, Egyiptom első demokratikusan megválasztott, iszlamista államfőjét 2013-ban. Esz-Szíszi mindazonáltal leszerelt a katonaságtól mielőtt megnyerte volna a 2014-es elnökválasztást.
Konszova mellett Hálid Ali egyiptomi aktivista jelentette be indulási szándékát még novemberben. Azzal tett szert nagyobb ismertségre, hogy bíróságon támadta meg Kairónak az egyiptomiak körében igencsak népszerűtlen tavalyi döntését, miszerint Egyiptom átad két vörös-tengeri szigetet Szaúd-Arábiának.
Az aktivista januárban megnyerte a pert, s ezután állítólag nyilvánosan
obszcén kézmozdulatot
tett, bármit is jelentsen ez. Ezért szeptemberben három hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott közszeméremsértésért, ami ellen fellebbezett. Amennyiben a januári fellebbviteli tárgyaláson megerősítik az ítéletet, az elnökválasztáson sem indulhat, ugyanis
az egyiptomi alkotmány kimondja, hogy nem indulhat közszeméremsértésben vétkesnek talált ember az elnöki tisztségért.
A 2014-es egyiptomi alkotmány 142. cikke ráadásul úgy rendelkezik, hogy az elnökjelöltséghez legalább 20 törvényhozó ajánlása vagy legalább 15 kormányzóságból minimum 25 ezer választásra jogosult állampolgár hozzájárulása kell. Mi több, minden egyes kormányzóságból legalább ezer aláírást kell összegyűjteni.