A fiatal politikus külön kiemelte: az osztrák elnökség alatt az EBESZ aktív harcot folytat a terrorizmus és a radikalizmus ellen, és célul tűzi ki a konfliktusos területeken élő civil lakosság életkörülményeinek javítását.
"A fegyveres konfliktusok az egyik legnagyobb veszélyt jelentik az EBESZ térségében. Csaknem 3,1 millió ember szenved az ukrajnai konfliktus következtében kialakult humanitárius válságtól" - mondta Kurz.
Szavai szerint az iszlamista terrorizmus is fenyegeti a nemzetközi biztonságot és stabilitást.
"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet a kontinens biztonsága szempontjából ma nélkülözhetetlenebb, mint valaha. Az országaink közti bizalmi válság nem szűnik. Szembe kell szállnunk ezzel az iránnyal. Mert a nagyobb biztonság csak nagyobb bizalommal teremthető meg" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a miniszteri tanács ülésére olyan témákat választott, amelyek minden államot érintenek, és amelyekre közös megoldást kell találni.
Kiemelte, hogy a tanácskozáshoz kapcsolódóan konkrét megbeszéléseket kell tartani Ukrajna biztonsági helyzetét illetően. Kitért arra is, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően eredményeket is sikerült elérni. Ilyen sikernek nevezte az ukrajnai megfigyelői misszió jobb felszerelését és az éjjel-nappali ellenőrzés biztosítását, a Moldovát és a Dnyeszter menti Köztársaságot összekötő, 25 éve lezárt híd megnyitását, valamint a Georgia és elszakadt területei közti párbeszéd megvalósulását. "Ezek mind kis intézkedések, de megkönnyítik a helyi lakosság életét. Örülök, hogy mindenütt segíthetünk" - mondta Kurz.
Az osztrák külügyminiszter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az EBESZ-en belüli költségvetési vitákkal kapcsolatban. "Megoldásra van szükség, hogy a szervezet működéséhez szükséges biztos alap ne kerüljön veszélybe" - mondta.
Az EBESZ éves konferenciáján 40 külügyminiszter vesz részt. A találkozót beárnyékolta az a nemzetközi konfliktus, melyet Donald Trump szerdai bejelentése idézett elő, mely szerint az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és oda helyezi át nagykövetségét Tel-Avivból.
Kurz elmondta, hogy ebben a kérdésben Ausztria és az Európai Unió álláspontja egyértelmű.
Azon a véleményen vagyunk, hogy Jeruzsálem helyzete a két oldal közti közvetlen tárgyalások útján rendezhető.
Az EBESZ miniszteri tanácsának ülésén részt vesz Rex Tillerson amerikai külügyminiszter is, aki korábban állítólag ellenezte az elnök döntését, hivatalosan azonban mellé állt és arra utalt, hogy Donald Trump csak a törvényhozás egy 22 éves követelményének tesz eleget. Leszögezte továbbá, hogy az Oroszország elleni szankciók érvényben maradnak, amíg Moszkva ki nem vonul a Krím félszigetről és a Donyec-medencéből