Serge Brammerz szerint Ante Gotovina és Mladen Markac volt horvát tábornokot, Ramush Haradinajt, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetőjét, és Koszovó jelenlegi miniszterelnökét, valamint Momcilo Perisicet, az egykori jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnökét el kellett volna ítélni. Mint mondta: az ügyészség elegendő bizonyítékot mutatott be, a bírák azonban nem így gondolták. Hozzátette azonban, lényeges az is, hogy az említett esetekben
bebizonyosodott, hogy bűncselekmények történtek, így a perek anyagát az egyes országok ügyészségei és bíróságai a jövőben emelt vádakban használni tudják.
Az újságíró kérdésére reagálva – miszerint hogyan lehetséges, hogy az NT a szerb vádlottakat összesen 1024 év börtönbüntetésre ítélte, míg például a horvátokat csak 183-ra – Serge Brammerz felhívta a figyelmet arra, hogy a szerbek Horvátországban, Boszniában és Koszovóban is harcoltak, és vezetőik mindenhol szörnyű etnikai tisztogatást hajtottak végre.
"Amennyiben elfogadjuk ezt az alapvető tényt, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy a legtöbb elítélt szerb volt" – fogalmazott a hágai főügyész. Majd úgy folytatta: ha azonban nem fogadják el ezt a tényt, mint ahogyan azt a szerb vezetők és a közvélemény is teszi, akkor az igazság elutasításáról beszélhetünk.
Serge Brammerz szerint a megszületett ítéletek hatása és következménye attól függ, hogy az adott ország vezetői és sajtója hogyan akarja értelmezni az NT döntéseit. Amennyiben a vezetők úgy döntenek, hogy az ítéletek után tovább akarják mélyíteni az ellentéteket, és gerjeszteni a már létező feszültségeket, akkor ők lesznek a felelősek a következményekért.
Ha nem is hiszem azt, hogy az NT munkája egyértelműen a megbékéléshez vezet, úgy gondolom, hogy a felelősség megállapítása a megbékélés előfeltétele lehet
– tette hozzá.
A hágai Nemzetközi Törvényszék az év végén 24 évnyi tevékenység után végleg bezárja kapuit, a fennmaradt ügyeket pedig az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.