Hatvanöt újságírót öltek meg világszerte idén

Kabul, 2017. november 7. Az afgán biztonsági erők egyik tagja újságírókat menekít ki a magánkézben működő, pastu nyelven, Afganisztán teljes területén sugárzó Shamshad TV épületéből, amelyet fegyveresek támadtak meg Kabulban 2017. november 7-én. A támadók egyike felrobbantotta magát, néhány társa behatolt az épületbe és több embert megölt. (MTI/EPA/Hedajatullah Amid)

Ismét emelkedett a munkájuk miatt megölt újságírók száma, az idén legkevesebb 65-en haltak meg, a tavalyi 57 után - mutatta ki kedden Berlinben ismertetett jelentésében a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi civil szervezet.

Az RSF adatai szerint 39 újságírót meggyilkoltak, egyértelműen a foglalkozásukkal összefüggő okok miatt. További 26-an nem közvetlenül ellenük irányuló támadásban haltak meg, hanem például azért, mert légicsapás érte azt a helyet, ahol munka közben tartózkodtak, vagy

munkavégzés közben a tűzvonalba keveredtek

valamely fegyveres konfliktusban.

A 65 ember közül 50 főállású újságíró volt, 8 fő az egyéb munkatárs kategóriába, 7 fő pedig az úgynevezett civil újságírók - például bloggerek - közé tartozott. A megölt újságírók között

10 nő volt, ez a duplája a tavalyinak.

A szűk többség, 35 ember fegyveres konfliktus sújtotta övezetben, 30 pedig hivatalosan békés területen veszítette életét, például Mexikóban vagy a Fülöp-szigeteken, azért, mert korrupciós ügyek vagy szervezett bűnözői csoportok tevékenységének leleplezésén dolgoztak.

A háborús övezeteken kívül megölt újságírók kiugró,

csaknem 50 százalékos aránya "riasztó jel" - emelte ki a szervezet közleménye szerint Katja Gloger, az elnökség szóvivője, hozzátéve: "az elkövetők és megrendelőik túl sok országban számíthatnak arra, hogy nem vonják felelősségre őket, ha erőszakot alkalmaznak újságírók ellen".

Az afgán biztonsági erők egyik tagja újságírókat menekít ki egy tévéépületből, amelyet fegyveresek támadtak meg Kabulban Forrás: MTI/EPA/Hedajatullah Amid

"A nemzetközi közösségnek végre találnia kell egy hatásos eszközt arra, hogy véget vessen az ilyen bűncselekmények botrányos büntetlenségének" - húzta alá a szóvivő.

Az RSF adatai szerint

326 újságírót tartanak fogva a munkájuk miatt,

csaknem 50 százalékuk Kínában, Törökországban, Szíriában, Iránban vagy Vietnamban raboskodik.

Kínában a kommunista rezsim megtagadja a megfelelő egészségügyi ellátást a bebörtönzött újságíróktól, nem törődve azzal, hogy ez a halálukhoz vezethet. Törökországban rendszerszerű az igazságszolgáltatási szempontból indokolatlanul hosszú, bírósági ítélet nélküli büntetésként alkalmazott előzetes letartóztatás. A Die Welt című konzervatív német lap törökországi tudósítóját, Deniz Yücelt például február óta tartják fogva vádemelés nélkül. Vietnamban pedig az utóbbi hónapokban tovább erősítettek a sajtószabadság elnyomásán, legkevesebb 25 bloggert tartóztattak le vagy utasítottak ki az országból - áll a jelentést bemutató közleményben.

Az RSF adatai szerint 2017 végén világszerte 54 olyan újságíróról tudni, akit

a munkája miatt elraboltak.

Két újságíró kelet-ukrajnai szeparatisták fogságába került, a többieket Szíriában, Jemenben vagy Irakban rabolták el. Az újságírókat célzó emberrablás leginkább a polgárháború sújtotta Szíriára jellemző, különböző fegyveres csoportok 22 helyi és 7 külföldi újságírót tartanak fogva, néhányat már több mint öt éve.