A híradás szerint öt család jelezte, hogy át akar telepedni a Dragonja folyó túloldalára.
A szlovén kormány küldöttsége szerdán a Pirani-öböl mellett fekvő több községet is meglátogatott, valamint zárt ajtók mögött tárgyalt helyi önkormányzati vezetőkkel.
Szlovénia azon kívül, hogy kártérítést fizet állampolgárainak a határok változása miatt, a halászokat is támogatni kívánja. A csatorna tudósítása szerint évente ötezer euró támogatásban részesül minden halász, amiért szűkültek a halászati lehetőségeik.
Bár a bíróság Szlovéniának ítélte a Pirani-öböl kétharmadát, Horvátország elutasítja a döntést és a régi határt ismeri el, amely az öböl felezővonalán halad át.
A határok eltérő értelmezése miatt több incidensre is sor került a hatóságok és a halászok között az öbölben.
Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont horvát fennhatóság alá rendelt, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát, valamint az isztriai határ melletti Skodelin, Buzini és Mlini-Skriljei településeket. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést és nem kíván eleget tenni az abban foglaltaknak.
Míg Szlovénia ragaszkodik a döntőbírósági határozat végrehajtásához és több törvényt is hozott annak előkészítésre, addig Horvátország az ügy kétoldalú rendezését szorgalmazza.
Mivel az álláspontok nem közelednek egymáshoz, Karl Erjavec külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy Ljubljana pert készül indítani Horvátország ellen. Szlovénia korábban blokkolta Zágráb csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).