Nem csökken a Törökországra nehezedő migrációs nyomás

Captured Afghani migrants disembark from a Turkish coast guard boat in the morning on April 4, 2016 in the port of Dikili district in Izmir, after trying to cross to Greek island Lesbos. Greece sent a first wave of migrants back to Turkey on April 4 under an EU deal that has faced heavy criticism from rights groups. Under the agreement, designed to halt the main influx which comes from Turkey, all "irregular migrants" arriving since March 20 face being sent back, although the deal calls for each case to be examined individually. For every Syrian refugee returned, another Syrian refugee will be resettled from Turkey to the EU, with numbers capped at 72,000. / AFP / OZAN KOSE

A Migrációkutató Intézet 2017. december 18-án megjelent, „A török migrációs politika aktualitásai az oszmán hagyományok tükrében" című elemzésében a mai Törökország területét ért migrációs nyomás körülményeit járja körül az oszmán időktől napjainkig. Az Intézet álláspontja szerint a szíriai válság új helyzetet teremtett az országban.

Törökország ma több mint 3,5 millió embernek ad menedéket. Történelme során a kis-ázsiai állam nem először néz szembe jelentős menekülthullámmal. A korábbiaktól eltérően, 2011 óta olyan milliók érkeztek az országba, akik sem törökül nem beszélnek, sem pedig kapcsolatuk nem volt korábban a török állammal.

Ezzel együtt a helyi kultúra befogadó, a szíriaiakban testvért látó felfogást hangsúlyozó politika az esetleges feszültségek csökkentésén dolgozik. Ez az igyekezet azonban nem emberjogi, sokkal inkább a nagyvonalúságra és birodalmi érzületre apelláló alapokon áll. Míg a múltban – különösen 1923 után – az ország homogenitásának célja állt a be- és letelepítési akciók mögött, addig a jelenlegi válságban nem erről van szó.

A szíriai polgárháború miatt óriási migrációs nyomás nehezedik Törökországra Forrás: AFP/Omar Haj Kadour

Nem csökken a nyomás

A szíriai válság kirobbanása után Ankara – aki maga is alakítója a déli szomszédságában történő eseményeknek – az európai elvárásoknak és saját, korábban felépített imázsának megőrzése érdekében hirdette meg a „nyitott kapuk" politikáját. 2013-ban elindult a menekültek jogi helyzetének rendezése, valamint a szíriai és iraki határszakasz hatékonyabb védelmének kiépítése.

A jövőben várhatóan folytatódik a szíriai menekültek visszaáramlása, de az országra nehezedő migrációs nyomás nem csökken majd, hisz egyes kibocsátó (közép- és dél-ázsiai) térségekből az útnak indulók továbbra is Törökországon keresztül juthatnak el a legkönnyebben Európába.

A teljes elemzés elérhető a Migrációkutató Intézet weboldalán.