Jogilag kötelezővé kell tenni a Brexit előzetes megállapodásait

Jogilag kötelezővé kell tenni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről előző héten elért megállapodást – közölte kedden Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) Brexit-ügyi főtárgyalója, aki szerint félő, hogy ellenkező esetben a brit kormány kifarol az egyezségből, ha a tárgyalások második szakasza nem London elvárásai szerint alakul.

A feleknek hosszú hónapok után végül múlt pénteken sikerült megállapodásra jutniuk a szigetország távozásának legfontosabb feltételeiről.

David Davis, a Brexit-tárgyalásokért felelős brit miniszter azonban hétvégén kijelentette, ennek "nincs jogi kötelező ereje", vagyis ha a kilépési tárgyalások végén nem születik egyezmény, akkor London nem fizeti ki az EU-val szemben fennmaradó pénzügyi kötelezettségeit.

Ez a megjegyzés meglehetősen nagy felháborodást váltott ki Brüsszelben.

Verhofstadt hangsúlyozta, hogy Davis "elfogadhatatlan" kijelentései "aláássák a bizalmat" a két oldal között, szerdai határozatában az EP ezért "ragaszkodni fog ahhoz, hogy az egyezményt mihamarabb alakítsák kötelező érvényű jogi szöveggé".

Az EP szerdai plenáris ülése elé kerülő ötpárti határozattervezetben kiemelték: a Brexit-tárgyalások második szakasza kizárólag akkor kezdődhet meg, ha az előző heti egyezséget teljes mértékben tiszteletben tartják és mielőbb kötelező erejű jogi szöveggé teszik.

Mint Verhofstadt elmondta, értesülései szerint az Európai Parlamenthez hasonlóan a bennmaradó tagállamok vezetői is szigorítani fogják az álláspontjukat.

Manfred Weber, az EP néppárti frakcióvezetője aláhúzta: az EU-nak csak akkor szabad beleegyeznie a britek által javasolt átmeneti időszakba, ha előrehaladás van a második tárgyalási szakaszban. Philippe Lamberts, az EP zöldpárti frakciójának vezetője szerint az Egyesült Királyság hozzáállása hátráltatni fogja a kereskedelmi egyezmények megkötésére irányuló jövőbeli brit erőfeszítéseket. "Hogy lehetne Nagy-Britanniát komolyan venni, ha gengszterként viselkedik nemzetközi kapcsolataiban?"

Michael Roth német külügyminiszter-helyettes meglepődésének adott hangot, hogy a brit kormány kommunikációja ennyire eltér Brüsszelben és Londonban.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója "esélytelennek" nevezte, hogy 2019 márciusáig, a kilépés tervezett időpontjáig szabadkereskedelmi egyezményt tudjanak tető alá hozni a felek.

Addigra csak egy "politikai nyilatkozat" készülhet el a jövőbeli kereskedelmi viszonyról, a konkrét szerződés megkötése ennél jóval tovább tarthat.

Figyelmeztetett: London nem táncolhat vissza a múlt heti egyezségből, amennyiben tovább akar lépni a jövőbeli kapcsolatokról szóló második szakaszba.

Diplomáciai források szerint az EU-brit jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló egyeztetések legkorábban márciusban kezdődhetnek meg, már amennyiben a "huszonhetek" vezetőinek e heti csúcstalálkozóján jóváhagyják a második tárgyalási szakasz megindítását. Ennek célja állítólag az, hogy Londonnak "elegendő ideje" legyen arra, hogy "világosabbá tegye" a jövőre vonatkozó elképzeléseit.