Itt a bizonyíték: Közép-Európa továbbra sem kér a bevándorlásból

migránsok vonulnak
Landing of immigrate in the port of Salerno, Italy on May 26, 2017, the SOS Mediterranee Aquarius in partnership whit Emergency, ship with 1004 migrants form Subsaharian, Libia, Mali, Pakistan, Nigeria, Marocco on the ship there are, 214 minor, 886 man and 118 women and 21 women whit children. (Photo by Paolo Manzo/NurPhoto)
Vágólapra másolva!
Közép-Európában továbbra is domináns pozícióban vannak a bevándorlásellenes erők, valamint a Brüsszellel szemben kritikus pártok. A 2018 januárjában a térségben tartott választások azt mutatják, hogy a baloldali-liberális erők továbbra is kisebbségben vannak. Csehországban Milos Zeman győzelme, valamint az alsó-ausztriai tartományi választáson látott fölényes néppárti siker azt mutatja, hogy régiónk lakossága továbbra sem kér a tömeges bevándorlásból.
Vágólapra másolva!

Sem a múlt heti csehországi elnökválasztás, sem pedig az alsó-ausztriai tartományi választás nem változtatott azon a közép-európai trenden, hogy a bevándorlásellenes erők továbbra is nyerő pozícióban vannak. Világosan kiderült mindkét országban, hogy a választók nem kérnek azon pártokból, akik megengedőbbek az illegális migráció iránt, és sokan nem kívánnak újabb jogköröket átadni Brüsszelnek. De nézzük is meg közelebbről, mit üzennek ezek a voksolások?

Zeman hitelesebb volt

A közép-európai országokban az elmúlt években nem sok babér termett azon pártok számára, akik a konföderatív Európa, vagy pedig a minél szélesebb körű bevándorlás mellett állnának. Több országban (Lengyelország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország) olyan pártok vannak hatalmon, akik nagyon sok esetben szembemennek a brüsszeli bizottság álláspontjával, és az illegális migrációval Éppen emiatt minden egyes választáson alapvető kérdés, hogy ezek az erők meg tudják-e őrizni a többségüket, vagy pedig megrendülnek-e pozícióik.

Csehországban a mögöttünk hagyott kampányban központi szerepet kapott a Brüsszelhez való viszony, valamint a bevándorlás kérdésköre. A közhangulatot érzékelve Milos Zeman kihívója Jiri Drahos is próbálta magát olyan színben feltüntetni, hogy a főbb kérdésekben nem különbözik a hivatalban lévő elnöktől, de ennek ellenére nem tudott győzni.

Zeman sokkal hitelesebben tudta képviselni azt az álláspontot, hogy Csehországnak továbbra sem szabad mindebben engednie Brüsszelnek,

és ki kell állni a nemzetek Európája mellett.

Milos Zeman a kisvárosi és vidéki szavazóknak köszönheti a győzelmét Forrás: AFP/Michal Cizek

Zeman emellett képes volt arra, hogy maga mögött egyesítse azokat a szavazókat, akik a tavalyi csehországi parlamenti választáson még legalább három-négy párt között oszlottak meg. Az ismételten megválasztott elnök a falvakban és a vidéki kisvárosokban szerezte a legtöbb szavazatot, hasonlóan a Milan Babis által vezetett ANO-mozgalomhoz, valamint bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia pártjához. Csehországban tehát elmaradt a politikai fordulat.

Jelentősen erősödött a Kurz-féle néppárt

Ausztriában tavaly decemberben lépett hivatalba a Sebastian Kurz által vezetett ÖVP-FPÖ-koalíció. A két párt az októberi parlamenti választáson nagyrészt a bevándorlás szigorítására tett ígéretek miatt kapott többséget. A január 28-i alsó-ausztriai tartományi választás így egyfajta első erőfelmérője lett a koalíciónak. A baloldali pártok elsődleges célja az volt, hogy megakadályozzák, hogy az ÖVP abszolút többséget szerezzen a tartományban. Erre azért volt esélyük, mivel az előzetes felmérések azt mutatták, hogy az FPÖ várható közel 20 százalékos eredménye miatt nem lesz többsége az ÖVP-nek.

Ezzel szemben a várakozásokhoz képest a néppárt jobban, míg az FPÖ gyengébben szerepelt.

A baloldal nem tudott új szavazókat szerezni.

Ennek eredménye pedig az lett, hogy a szavazatok 49,6 százalékával az ÖVP megszerezte a mandátumok többségét, így pedig továbbra sem szorul koalíciós társra nyugati szomszédunk második legnépesebb tartományában. Az ÖVP a 2017-es parlamenti választáshoz képest nemcsak megőrizte, hanem bővítette is a szavazótáborát. Tavaly 35,6 százalékot szerzett a tartományban a néppárt, míg mostanra közel 50 százalékosra sikerült bővítenie a táborát.

Párhuzamok Csehországgal

Az SPÖ nem tudott a 23-24 százalékos támogatottsági sávjából kilépni. A Zöldek csupán annak örülhettek, hogy míg tavaly ősszel három százalékot sem kaptak, most sikerült több mint hatszázaléknyi szavazatot gyűjteniük, de ezzel is csupán három képviselőjük lesz a tartományban. Az ÖVP-FPÖ kormánykoalíció tavaly 61,5, míg idén 64,4 százalékot kapott Alsó-Ausztriában. A választók tehát egyértelműen visszaigazolták Sebastian Kurz politikáját.

A Sebastian Kurz mögött álló koalíció továbbra is nagyon népszerű Forrás: AFP/Vano Shlamov

Csehországgal szemben Ausztriában a következő hónapokban újabb tartományi választások lesznek, így folyamatosan képet kaphatunk majd a kormánykoalíció támogatottságáról.

Február végén Tirolban szavaznak majd a helyi parlamentről. A legutolsó felmérések azt mutatják, hogy a kormánykoalíció támogatottsága ott is 60 százalék fölött lehet, bár az igazi kampányhajrá csak most kezdődik a nyugat-ausztriai tartományban, így még változhatnak az arányok. Ami biztosnak tűnik, hogy a baloldali erők komoly áttörésre nem számíthatnak, így pedig csak az ÖVP és az FPÖ közötti arány a kérdéses.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!