A 73 éves Milos Zeman vagy a 68 éves Jirí Drahos lesz a negyedszázada alakult Cseh Köztársaság negyedik államfője. A két jelölt esélyei nagyon kiegyenlítettnek tűnnek,
az államfőválasztás második fordulója előtt igencsak kemény kampányra kell számítani.
A második forduló súlyát növeli, hogy komoly hatással lesz a folyamatban lévő kormányalakításra, s ez együttesen jóval nagyobb mértékben alakíthatja át a cseh belpolitikát, mintha csak egy "egyszerű" államfőválasztásról lenne szó.
Sokak szerint Zeman nehéz helyzetben van, és hívei komoly mozgósítására lesz szüksége a sikerhez. Az elnök az első fordulóban nagyjából kétmillió voksot kapott, kihívója 1,4 milliót. A további hét jelölt többsége Drahos támogatására szólította fel híveit. Ha ez megtörténne, akkor a 2. forduló győztese Jirí Drahos lenne 2,8 millió szavazattal, míg Zeman 2,1 millió szavazatot kapna. Ez azonban csak puszta matematika, mert nem tudni, hányan mennek el szavazni másodszor is, és egyáltalán nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy szavaz majd, mint az első fordulóban, illetve milyenek lesznek a motivációi.
Egy másik tényező, amelyre a cseh sajtó felhívja a figyelmet, hogy
míg Prágában Drahos nyert, addig az összes többi régióban Zeman lett a győztes.
Drahos eredményei a nagyobb városokban jobbak voltak, mint a kisebb településeken, ahol Zeman szerepelt jobban. A nagy kérdés, milyen arányban tudja majd a két jelölt újra mozgósítani híveit a január 26-án és 27-én tartandó második fordulóban.
Ami a parlamenti pártokat illeti, Andrej Babis kormányfő, az ANO mozgalom elnöke ismételten megerősítette, hogy ő személyesen újra Zemant fogja választani, de nyitottnak mutatkozott Drahos felé is. Azt mondta,
jó kapcsolatban van a cseh tudományos akadémia volt elnökével is, és probléma nélkül el tudja képzelni az együttműködést vele.
Babisnak, akinek első kisebbségi kormánya szinte biztosan nem kap kedden bizalmat a képviselőházban, azonban bizonyára Zeman győzelme kedvezne.
Tomio Okamura, a radikális jobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) elnöke szintén Zeman támogatására buzdította híveit. Hasonlóan nyilatkoztak a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), valamint Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) vezetői is. Az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) elnöke a párt hétvégi kongresszusán Jirí Drahos támogatására szólította fel a közvéleményt. Drahos támogatása mellett emelt szót a jobboldali TOP 09 és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) is.
A jelenlegi elnök már biztosította Babist, hogy másodszor is őt nevezi ki kormányfőnek, ha sikerül biztosítania új kormánya számára a parlamenti többséget.
Drahos kijelentette: ha ő kerül az elnöki bársonyszékbe, akkor Babis nem kap új kormányalakítási megbízatást,
mert a rendőrség büntetőjogi eljárást indított ellene, mert azt gyanítják, hogy a multimilliárdos Babis visszaélt európai uniós támogatásokkal.
Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ kutatója szerint nagyon szoros lesz a cseh köztársaságielnök-választás második fordulója, amelyben több párt megpróbál összefogni Milos Zeman jelenlegi államfő ellen. A szakértő azt mondta: a politikai pártok és a kiesett elnökjelöltek nagy része is Jirí Drahost támogatja, de nem lehet egyszerűen összeadni a szavazatokat, a választók sokrétűbben gondolkodnak.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy fej-fej mellett van a két jelölt -
tette hozzá.
Úgy fogalmazott: Milos Zemant "kellemetlen" politikusnak tartják, ráadásul hivatásos politikus, míg Jirí Drahos a cseh tudományos akadémia elnöke volt, neki "semleges" imázsa van, nem politizált korábban, ezért hitelesebbnek tűnik. Drahost nyugatos jelöltnek tartják, Zemant pedig "beskatulyázták oroszbarát, Kína-barát" elnöknek, de ez szerinte leegyszerűsítő, mivel Zeman gondolkodása ennél jóval sokszínűbb.
A mostani elnökválasztást nem lehet elválasztani attól, ahogyan a tavaly októberi képviselőházi választás alakult. A választás abszolút győztese az ANO lett, de parlamenti többséget a mai napig nem tudott szerezni. A pártok azért nem kötnek koalíciót az ANO-val, mivel
ellenzik Babist az ellen folyó eljárás miatt.
A sikertelen koalíciós tárgyalásokat követően egyre inkább reálissá vált a kisebbségi kormány alakításának kényszere. Zeman államfő 2017. december 13-án nevezte ki Babis kisebbségi kormányát. Hivatalba lépéséhez azonban a képviselőház támogatása is szükséges, így a képviselők bizalmatlansági indítvánnyal döntenek arról, elfogadják-e az új kormány összetételét, vagy sem, de végül január 10-én elhalasztották a szavazást. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ANO-val szemben lévő nyolc párt közösen sem tud egységes kormányt létrehozni. Január 16-án végül nem kapott bizalmat Babis, így ígéretéhez híven január 17-én lemondott a kormánya.
Mivel Babisnak az első kísérlete sikertelen volt a kormány létrehozására, így egyre nagyobb nyomás fog nehezedni a tradicionális politikai pártokra, mint a CSSD vagy az ODS, mert az ANO, a Kalózpárt és az SPD növekvő népszerűsége miatt nem engedhetik meg maguknak egy előrehozott választás kiírását, hiszen a közvélemény-kutatások szerint sokkal rosszabbul szerepelnének, mint az októberi választásokon.
Az sem elhanyagolható, hogy a többi párton kívül
csak az ANO tudna pénzügyileg egy újabb kampányidőszakot hatékonyan menedzselni.
Zeman már kifejtette, hogy ha elsőre nem sikerül kormányt alakítani, másodszorra is megbízza majd Babist ezzel a feladattal. A cseh alkotmány úgy rendelkezik, hogy az államfő másodszor is kinevezheti a miniszterelnököt és kabinetjét, ha az első bizalmatlansági szavazást elveszti az új kormány.
Ha másodszorra sem sikerül elnyernie a képviselőház bizalmát, akkor a képviselőház elnöke tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. Babis stratégiájának része, hogy a bizalmatlansági indítványig mindegyik parlamentbe jutott párt elnökével megtárgyalja programját annak érdekében, hogy megszerezze támogatásukat. Azonban egyelőre egyik párt sem nyitott a megállapodásra, így pedig Csehország sodródik az előrehozott választás felé.