Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ILNA hírügynökség idézte Ali Asgár Nasszerbaktot, a teheráni kormányzó biztonsági ügyekben illetékes helyettesét, aki elmondta, hogy
kétszáz tiltakozót szombaton, 150-et vasárnap, míg hétfőn újabb százat vettek őrizetbe.
A félhivatalos Tasznim hírügynökség jelentése szerint Musza Gazanfarabádi, a Forradalmi Gárda nevű elitalakulat főparancsnoka azt mondta egy nyilatkozatában: az őrizetbe vett majd bűnösnek talált tüntetőket akár halálra is ítélhetik. Ilyen vád lehet a Muharabeh, vagyis az "Isten elleni hadakozás", amely halállal büntethető Iránban.
Szaúd-Arábia egyike azoknak az országoknak, amely szítja a legújabb tiltakozásokat Iránban – közölte kedden a teheráni székhelyű Press TV. Ali Samháni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára azt mondta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia áll a zavargások mögött, ők irányítják a közösségi médiában megjelenő üzeneteket és kampányokat. Hozzátette, hogy elemzéseik szerint az Irán-ellenes üzenetek 27 százaléka származik Szaúd-Arábiából. A külföldről támogatott beavatkozás célja megakadályozni az Iránban különböző területeken történt haladást. Úgy vélekedett, "ami most Iránban történik az néhány napon belül véget ér, nincs ok az aggodalomra".
A tiltakozások a múlt csütörtökön robbantak ki, Irán-szerte több tízezer ember vett részt bennük. A tüntetők eleinte a magas árak ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hamenei legfőbb vallási és politikai vezető lemondását követelték. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték.
Efráim Halevi, az izraeli hírszerzés (Moszad) egykori vezetője kedden óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban.
Halevi a Jerusalem Post című izraeli napilapnak úgy nyilatkozott, hogy úgy véli, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és
Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban.
Izrael Kac hírszerzési miniszter megerősítette, hogy Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor "azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és felváltsa azt a demokrácia".
A Moszad volt igazgatója szerint a tiltakozások az izraeli érdekekkel egybeeső fejlemények. Halevi úgy véli, hogy Iránban súlyos problémákkal kell szembenézni.
Ha beavatkozunk, azzal csak azokat gyengítjük, akik a jövőben tenni tudnának egy jobb politikáért, és helyreállíthatnák a korábbi viszonyt Izrael és Irán között
– hangsúlyozta.
Mohammad Reza Pahlavi iráni sah idején szoros katonai együttműködés zajlott Irán és Izrael között, azonban az 1979-es iráni iszlám forradalom után a két ország eltávolodott egymástól, olyannyira, hogy a zsidó állam Irán halálos ellensége lett. Az iráni atomprogram fenyegetést jelent Izraelre nézve, és a zsidó állam korábban a náci rezsimhez hasonlította a teheráni vezetést.
