Izrael egyetért a lengyel haláltáborokról szóló törvény koncepciójával

Oswiecim, 2016. január 27. Szögesdrót kerítés az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban a lengyelországi Oswiecimben a holokauszt nemzetközi emléknapján, a haláltábor felszabadulásának 71. évfordulóján, 2016. január 27-én. (MTI/EPA/Andrzej Grygiel)

Nem problémás a "lengyel haláltáborok" kifejezés használatát büntethetővé tevő törvény alapszándéka, csupán a jogszabály túl tág megfogalmazása okoz gondot – jelentette ki Anna Azari, Izrael varsói nagykövete a Rzeczpospolita című napilapban szerdán közölt interjúban.

A nagykövet a hétvégén kipattant izraeli-lengyel diplomáciai csörte kapcsán nyilatkozott a független jobbközép lengyel lapnak. Leszögezte: a két ország "egyetért abban, hogy a haláltáborokat a megszállt Lengyelország területén a náci németek építették". Aki

akárcsak a legalapvetőbb tudással rendelkezik a témakörben, tudja, hogy Auschwitzban a lengyeleket is fogolyként tartották, gyilkolták.

Szögesdrót kerítés az egykori auschwitz-birkenaui náci koncentrációs táborban a lengyelországi Oswiecimben Forrás: MTI/PAP/Andrzej Grygiel

Azari egyetértett azzal a felvetéssel, hogy országa számára nem a törvény alapszándéka, hanem ennek túl tág megfogalmazása okoz problémát. Rámutatott emellett azokra az izraeli belpolitikai tényezőkre, amelyek hozzájárultak a viszály kirobbanásához.

Több lengyel politikai vezető szerdán kizárta, hogy az izraeli kifogások miatt felfüggesztenék a törvény felsőházi megvitatását, amelyre tervek szerint még e hét végéig sor kerül. Stanislaw Karczewski szenátusi elnök egyúttal fontosnak nevezte, hogy a törvény elfogadását követően is folytatódjék a lengyel-izraeli párbeszéd .

Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszterhelyettes egyik szerdai nyilatkozatában kiemelte, hogy az izraeli nagykövetséggel az utóbbi hónapokban folytatott egyeztetések nyomán a törvény nem vonatkozik a tudományos kutatásokra és a művészeti tevékenységre. "Az izraeli érzékenységet figyelembe vevő messzemenő kompromisszumról van szó" – hangsúlyozta.

Aláhúzta továbbá:

a törvény kizárólag a lengyel nemzetet, a lengyel államot a holokauszt elkövetésével rágalmazó nyilatkozatokra vonatkozik, semmiképpen sem érinti a lengyel nemzetiségű személyek által a második világháború során elkövetett "gyalázatos egyéni tettek" kutatását.

Az említett jogszabály alapján a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik "nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva"

Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy "kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét".

A készülő lengyel törvény miatt hétfőn az izraeli külügyminisztériumba kérették Lengyelország nagykövetét, hogy a tárca nemtetszésének adjon hangot amiatt, hogy megítélése szerint a jogszabály a zsidók ellen a második világháborúban elkövetett bűntettek elkendőzéséhez vezetne. Az izraeli reagálás meglepetést és tiltakozást váltott ki többek között a lengyel internetezők körében. "A lengyelek védelmére" készültek lengyel szélsőjobboldali körök is, melyeknek a varsói izraeli nagykövetség elé szerda délutánra tervezett tüntetését a mazóviai vajda betiltotta.

Az IPN a német megszállás lengyel áldozatainak számát 2,7 millióra, a meggyilkolt lengyelországi zsidók számát pedig 2,9 millióra becsüli. Lengyelországban 1939 és 1945 között 40-100 ezer zsidót mentettek meg. A mentés szervezett formát is öltött: az emigráns lengyel kormány hazai földalatti sejtjeként 1942 végén megalakult a Zsidókat Segítő Tanács (Zegota), melynek feladata személyazonossági okmányok gyártása, menedékhelyek biztosítása, anyagi segítségnyújtás volt. A német megszállás alá került nyugat-európai országoktól eltérően a Lengyelország területén érvényes német rendeletek a zsidóknak nyújtott legcsekélyebb segítségért is halálbüntetést szabtak ki. A háború után a Jad Vasem Intézet több mint 6500 lengyelnek adományozta a Világ Igaza kitüntetést.