Hahn a Reuters hírügynökségben pénteken megjelent interjúban arról beszélt, hogy több évig tartó toporgás után az EU felgyorsítsa hat nyugat-balkáni ország belépését. Utalva a berlini fal leomlása után kezdődött keleti bővítésre, Hahn azt mondta, itt az ideje, hogy befejeződjék az 1989-ben megkezdett munka.
Az unió Szerbia és Montenegró számára kitűzte a 2025-os jelképes csatlakozási dátumot, amely Hahn szerint "reális, de nagyon ambiciózus".
Albánia, Bosznia, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia mind reménykednek
abban, hogy csatlakoznak az EU-hoz, de az elmúlt években esélyeik csökkentet, miután az uniós vezetők szemlátomást elvesztették az érdeklődést a bővítés iránt, látván a 2009-2013-as pénzügyi válságot és a brexitet. Ugyanakkor a térségbeli növekvő orosz befolyás, a régiót sújtó migrációs válság, Törökország eltolódása az önkényuralmi rendszer felé,
a Balkán számára új lehetőséget kínál.
"Vagy stabilitást exportálunk a térségbe, vagy instabilitást importálunk onnan" - fejtette ki Hahn. Azzal érvelt, hogy a csatlakozási folyamat a legjobb eszköze a korrupció, a szervezett bűnözés és az önkényuralmi veszély elleni harcnak a térségben. Ilyen szempontból Szerbia szerepe kulcsfontosságú, mivel térségbeli befolyása elősegítheti a máshol zajló reformfolyamatokat.
Johannes Hahn februárban látogat Szerbiába, azt követően, hogy az Európai Bizottság február 6-án közzéteszi balkáni stratégiáját. Ezután támogató gesztusként várhatóan Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is felkeresi mind a hat említett balkáni országot. Hahn februárban Washingtonban az amerikai külügyi illetékesekkel is tárgyalni fog az EU balkáni politikájáról. Az idei év első felében Bulgária tölti be az EU soros elnöki tisztét, és májusban Szófiában rendeznek uniós Balkán-csúcsot, majd két hónapra rá, júliusban Nagy-Britanniában is a térségnek szentelt magas szintű találkozó lesz.