Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"Ez a csomag ugyanis új, önkényes korlátozásokat vezet be a civilek munkájával kapcsolatban, főként azoknak a munkájával, amelyek a migrációval foglalkoznak. Ezt nagyon problematikusnak tartom, elsőként azért, mert a kormány migrációs politikája intoleranciát és xenofóbiát táplál az emberek körében, és most büntetné, visszatántorítaná a civileket attól, hogy segítsék a migránsokat" - fejtegette Nils Muiznieks szombat este az M1-nek. Hangsúlyozta azt is:
szerinte nem illegális átlépni egy határt és védelmet keresni, ezért nem használja az illegális, csak az ellenőrizetlen migráció kifejezést.
A biztos a csatornának adott interjújában elmondta, a migráció kérdésében az lehet a "kulcs", hogy az embereknek joguk van-e ahhoz, hogy egyénileg kérelmeket nyújtsanak be, azokat érdemben elbírálják, és ha védelemre van szükségük, akkor azt meg is kapják, például menekültstátust vagy oltalmazotti státust.
Hozzátette, minden országnak joga van ahhoz, hogy megvédje a határait, de az Európa Tanács minden tagja aláírta az európai menekültügyi konvenciót, ami alapján minden egyes kérelmet külön kell megvizsgálni, és nem lehet elzárni a megérkező migránsokat, különösen nem a gyerekeket, ha védelmet keresnek. Ezeket az embereket a legtöbb esetben hatalmas trauma érte, ezek az emberek segítségre szorulnak, nem szabad bűnözőként kezelnünk őket - fűzte hozzá.
"Az az én bajom, hogy a magyar kormány minden egyes érkezőt úgy kezel, mintha, egy: illegális lenne, amivel nem értek egyet, kettő: mint akinek nincs szüksége védelemre, és három: mintha fenyegetést jelentene a nemzetbiztonságra" - mondta, megjegyezve: a legtöbb ember a terror, vagy egy konfliktus elől menekül, és védelmet kér. Magyarországnak minden esetet egyenként kell elbírálnia, s ha valaki nem szorul védelemre, akkor vissza lehet küldeni a hazájába, vagy egy másik biztonságos országba - vélekedett.
A műsorban rákérdeztek arra is, nem tartja-e elfogultnak, hogy úgy kritizálta a magyar civiltörvényt - amely többnyire azokat a szervezeteket érinti, amelyek támogatást kapnak a Nyílt Társadalom Alapítványtól -, hogy Lettországban, a mostani megbízatása előtt az említett alapítvány igazgatója volt.
A biztos erre azt válaszolta, egyáltalán nem, mivel a migránsokkal foglalkozó civil szervezetek sokféle forrásból kaphatnak támogatást: Norvégiától, a Nyílt Társadalom Intézettől, az ENSZ menekültügyi szervezetétől, és nem szabad, hogy számítson, honnan kapják. "Értem, hogy a Soros névnek különös csengése van Magyarországon, de az adófizetők pénzéből folytatott kampányokat meglehetősen zavarónak tartom" - fűzte hozzá.
Úgy látja, Magyarországon démonizálnak egy filantróp személyiséget, aki soha semmi illegálist nem csinált, csak embereket és NGO-kat segített szerte Európában. Ez zavaró, és egy "kis antiszemita árnyalat" is van benne. Jelezte, Lettországban egyébként csak programigazgató volt az alapítványnál, nem az országos igazgató, ráadásul sok évvel ezelőtt.
Az ukrán oktatási törvényre vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, egyensúlyban kell, hogy legyen a kisebbségi nyelv, a kisebbségi identitás védelme és a társadalmi kohézió, meg kell adni a kisebbségeknek a lehetőséget, hogy teljességgel részt vehessenek a társadalom életében.
A legjobb szerveződés, ami erre megadja lehetőséget, az a keretegyezmény, mert leírja, mi kell ahhoz, hogy egy kisebbség megőrizhesse az identitását, kultúráját, nyelvét, de elő kell segíteni a többségi nemzettel való kapcsolattartást is, a nyelvismeretet, az államnak kell összehangolni a sokféleséget.
A keretegyezmény előírja, hogy figyelembe kell venni a nyelvi sokféleséget, és nem lehet senkit kényszerrel asszimilálni. Az egyezmény megfelelő egyensúlyt talált a kisebbségek jogai és a társadalmi kohézió érdekében - tette hozzá Nils Muiznieks.
