A voksok 76,04 százalékának összesítése alapján a már az első fordulóban győztes Putyin 76,1
a kommunisták által indított Pavel Grugyinyin 12,3, a liberális demokrata Vlagyimir Zsirinivszkij 6,
a Polgári Kezdeményezés színeiben indult Kszenyija Szobcsak pedig 1,5 százalékot kapott.
A többi négy jelölt 1 százalék alatt teljesített.
A Központi Választási Bizottság tudatta, hogy sem a választáson részt vevő elnökjelöltektől, sem az őket támogató pártoktól nem kapott komoly szabálysértésre vonatkozó panaszt.
Alekszandr Gorovoj, az orosz belügyminiszter első helyettese közölte, hogy
hackertámadások érték az automatizált állami választási rendszert,
de annak összeomlását sikerült megakadályozni.
Mára virradóra
15 ország IP-címeiről célzott túlterheléses (DDoS) támadás érte a Választási Bizottság honlapját.
Valerij Fjodorov, a VCIOM állami közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint
az Oroszország elleni új támadások, köztük a Szkripal-ügy növelték az elnökválasztáson való a részvételi kedvet.
Közben élő adásban veszett össze egy YouTube-csatornán a választásból kizárt ellenzéki blogger, Alekszej Navalnij és a liberális Polgári Kezdeményezés színeiben jelöltként rajthoz állt Kszenyija Szobcsak.
Szobcsak meghívta Navalnijt, hogy a választók érdekében csatakozzon a Dmitrij Gudkov volt parlamenti képviselővel együtt létrehozandó, "Putyin-ellenes" Változások Pártjába.
Navalnij viszont a "Kreml bábjának" és "a liberális jelölt paródiájának" nevezte a elnökjelöltnőt.
Ella Pamfiova, a Választási Bizottság elnöke közölte, hogy
a részvétel moszkvai idő szerint 18 órakor 60 százalékos volt.
Az urnák az Oroszországi Föderáció központi régiójában két, a nyugati Kalinyingrád megyében három órával később zártak.
A moszkvai belvárosban ezrek gyűltek össze, eredetileg azért, hogy koncerttel egybekötött nagygyűlésen emlékezzenek meg a hivatalos orosz szóhasználat szerint Oroszország és a Krím-félsziget "újraegyesítésének" negyedik évfordulójáról.
Putyin szerint az eredmény az emberek bizalmáról tanúskodik és arról, hogy reményüket az ország fejlődésébe vetették.
Vlagyimir Putyin továbbá bejelentette az újságíróknak; Oroszország kész együttműködni Nagy-Britanniával a Szkripal-ügy felderítésében. Szavai szerint
a médiából értesült arról, hogy Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynököt és a lányát megmérgezték Angliában.
A gyilkossági kísérlettel London Moszkvát vádolta, amit az orosz vezetés visszautasított, az incidens miatt a két fél kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát és más retorziókat is életbe léptetett egymás ellen.
Az első dolog, ami az ember eszébe jut, hogy ha ez harci méreganyag lenne, akkor az emberek természetesen a helyszínen meghaltak volna, ez nyilvánvaló tény, ennek tudatában kell lenni. Oroszországnak nincsenek ilyen eszközei, mi az összes vegyi fegyverünket megsemmisítettük nemzetközi ellenőrzés alatt
- hangoztatta Putyin.
A 65 éves elnök, akinek 2024-ben jár majd le az új mandátuma, Moszkvában vasárnap éjjel újságíróknak nyilatkozva nevetségesnek nevezte azt a feltételezést, hogy 2030 után vissza akar majd térni a hatalomba.
Elismerte, hogy gondolkodik mind a miniszterelnök személyéről, mind a kormány összetételéről, de leszögezte, hogy
a kabinet átalakítása csak a május 7-i elnöki beiktatás után várható.
Putyin, aki az este folyamán a választási stábját felkeresve annak fontosságáról beszélt, hogy az orosz politikai erőket a nemzeti érdekek vezéreljék, a média képviselői előtt elmondta, hogy a választások után találkozni kíván vetélytársaival.
Cikkünk frissül.