Az ENSZ négy különleges jelentéstevője és egy független szakértője közös levelet írt Szijjártó Péter külügyminiszternek, melyben a Stop Soros törvénycsomagot támadják – értesült az Origo. Véleményük szerint a törvényjavaslat a gyülekezés- és véleménynyilvánítás szabadságának jogtalan korlátozását fogja eredményezni Magyarországon, és felerősíti a migrációval kapcsolatos közbeszéd idegengyűlölő és diszkriminatív jellegét.
Mielőtt teljesen hasra esnénk a nemzetközi szervezet megállapításai előtt érdemes megvizsgálni az ENSZ jelentéstevőinek eddigi munkásságát és háttérét. Ennek fényében ugyanis
egy Soros Györgyhöz is kötődő, vállaltan migránspárti szakértői csoport képe rajzolódik,
ami után aligha meglepő az újabb támadás az illegális bevándorlást megfékező törvénycsomag ellen.
A jelentéstevők között találjuk Michel Forstot, David Kayet, Felipe González Moralest, E. Tendayi Achiumét és Obiora C. Okafort. Magyarországi demokráciaféltésben és rettegésben talán David Kaye és Michel Forst a legjártasabbak. Ők ugyanis együtt és külön-külön is készítettek már bíráló jelentést Magyarországról az ENSZ számára.
Michel Forst tíz évig volt a franciaországi Amnesty International igazgatója, ezt követően pedig egy migránsokat segítő civil szervezetnek töltötte be a főtitkári pozícióját. Emellett alapító tagja a Soros György által pénzelt Front Line Defenders (FLD) nevű civil szervezetnek is.
Forst jelenleg mint tanácsadó tevékenykedik a Soros Györgyhöz köthető FLD civil szervezetben.
Feltehetően ennek a kiskapunak köszönhetően kerüli meg az ENSZ alapszabályát, miszerint emberi jogi szakértők nem függhetnek egyetlen kormánytól vagy szervezettől sem. 2016. február 8-16. között tett már látogatást Magyarországon. Ezt követően hosszú jelentésében fantáziált arról, hogy 2010 után a kormány meggyengítette az alkotmányos berendezkedést és a jogállamot, továbbá konzultációk és átfogó viták nélkül hozott meg döntéseket.
David Kaye 2017 májusában Michel Forsttal közös jelentésében szólította fel a magyar kormányt, hogy vonja vissza a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. Jelentésében arról győzködi az olvasót, hogy (az átláthatóságra való törekvés miatt) a magyar kormány viselkedése súlyos aggályokat vet fel a demokratikus társadalomban meglévő alapvető szabadságjogok iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
David Kaye ekkora már jártas volt a magyarországi viszonyok „független, objektív" megítélésében: egy hónappal korábban, 2017 áprilisában ugyanis már egy másik jelentésében felszólította magyar parlamentet, hogy vizsgálja felül a Soros-egyetemet (CEU) véleménye szerint hátrányosan érintő felsőoktatási törvényt. Az „objektivitás jegyében", alig egy évvel a jelentése elkészítése előtt
2016 júniusában vendégelőadóként tartott órát Soros György egyetemén.
Felipe González Morales migránspárti szemlélete is teljesen megkérdőjelezhetetlen. 2008 és 2015 között az Egyesült Államok Emberi Jogi Bizottságának megbízottjaként dolgozott, ahol az amerikai kontinens migráns munkavállalóinak ügyével foglalkozott. A migrációt pártoló megközelítése az ENSZ jelentéstevőjeként sem enyhült.
2017 augusztusában
élesen kritizálta az Olaszország és az Európai Bizottság által kidolgozott új földközi-tengeri cselekvési tervet, amely az embercsempészek hajóinak elkobzását írja elő,
valamint jogszabályi kötelezettséggel tiltja a civil szervezetek hajóinak, hogy munkájukkal segítség az embercsempészek tevékenységét a földközi tengeren.
Az ENSZ jelentéstevője emellett aktív szerepet játszott az ENSZ Globális Migrációs Csomagjának kialakításában és migránspárti, bevándorlást támogató intézkedések megfogalmazásában. Felipe González közleményében megfogalmazott legfőbb célkitűzése, hogy minden migráns - státusztól független - kapjon szélesebb jogköröket a munkaerőpiacon és az igazságszolgáltatásban.
Tendayi Achiume személyétől sem idegen a migráció mint szakterület. Jelenleg az Afrikai Migrációs és Társadalom Központ (ACMS) munkatársa. Kutatási és oktatási szakterülete a nemzetközi emberi jog, a nemzetközi menekültjog és a nemzetközi migráció.
Elérhető publikációiban nyíltan kritizálja a nemzetállami megközelítést a globális migráció kezelésében.
Végül pedig ejtsünk néhány szót Obiora C. Okaforról, aki 2017 óta dolgozik az ENSZ-nek mint „független" szakértő. A nigériai University of Nigeria campusán és a kanadai Carleton University ottawai campusán tanított emberi jogi kurzusokat. Főként tudományos emberi jogi munkássága jelentős. Művei leginkább a menekültügyi rendszerről és az emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetek legitimálásáról szólnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország - az ENSZ-szel ellentétben - úgy gondolja, hogy a migráció rossz és megállítható. Szijjártó Péter a Világpolitikai változások, Magyarország előtt álló kihívások címmel a magyar ENSZ-képviseleten rendezett fórumon mondott beszédében kiemelte: Magyarország az ENSZ globális migrációs csomagjáról folytatott vitában azt az alapvélekedést kérdőjelezi meg, hogy a migráció jó és megállíthatatlan. Az ENSZ szerint ez az alap, így ezt nem is lehet megvitatni, de
Magyarország szerint igenis meg kell vitatni ezt az állítást, mert a migráció rossz és meg kell állítani
- jelentette ki.
A külügyminiszter felidézte: az elmúlt két és fél év európai eseményei világosan mutatják, hogy a migráció rossz, ezt a sikertelen társadalmi integrációs folyamatok és a terrorfenyegetettség növekedése bizonyítja. Kiemelte: Magyarország bebizonyította, hogy a migráció megállítható, megépítette a kerítést, megvédte a határt. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a világnak és az ENSZ-nek tiszteletben kell tartania, hogy minden országnak joga van a szuverenitása, biztonsága és identitása megtartásához, ezt semmilyen nemzetközi nyomásgyakorlás nem vitathatja el.
Idealisztikus, utópisztikus és bizonyítatlan állításokkal teli dokumentumnak nevezte az ENSZ migrációs világegyezményét Tóth Norbert nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az Alapjogokért Központ kutatója. Mint mondta,
a dokumentum abból indul ki, hogy mindenkinek jó a migráció, ezt azonban nem támasztja alá tényekkel,
ugyanakkor egyoldalúan csak a bevándorlás előnyeit hangsúlyozza.
A szakértő megjegyezte: globális probléma a túlnépesedés, ebben pedig jelentősek a regionális különbségek, ugyanakkor Afrikában például az államok instabilitása miatt nehéz befektetéseket vonzani, ezért az ottani, a világátlagnál is fiatalabb lakosság helyben tartásának egyik, de nem egyetlen eszköze lehet a helyi oktatási rendszer fejlesztésének támogatása.