A kiutasítás lényege, hogy az illetőtől megvonják tartózkodási engedélyét és kötelezik, hogy meghatározott időn belül hagyja el az országot.
Ha nem tesz eleget a határozatnak, kitoloncolhatják.
A 80 szélsőséges iszlamista közül 10 esetében rendeltek el kitoloncolást is a kiutasítás mellett.
A kiutasítás és a kitoloncolás nem feltétlenül megtörtént bűncselekménnyel kapcsolatos döntés, a hatóságok az országot fenyegető veszélyek elkerülése érdekében is elrendelhetik.
Mindezzel kapcsolatban a Die Welt című lap azt írta, hogy
az utóbbi négy évben 19 342 veszélyes vagy bűncselekmény miatt elítélt külföldit utasítottak ki az országból, de nagyjából minden ötödik - 4396 fő - még tavaly év végén is az országban tartózkodott.
Az adatok az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) parlamenti (Bundestag) frakciójának a kormányhoz intézett írásbeli kérdésére adott válaszból származnak.
Az FDP arra volt kíváncsi, hogy miként alakult a kiutasítottak száma annak hatására, hogy
a 2015 szilveszterén Kölnben és több más nagyvárosban nők ellen többnyire külföldi férfiak által elkövetett szexuális bűncselekmények nyomán szélesítették a kiutasítás lehetőségét.
A kormányzati válaszból kitűnik, hogy emelkedik ugyan a kiutasítások száma,
2015-ben 3607, 2016-ban 5045, 2017-ben pedig már 7249 külföldit utasítottak ki Németországból,
de a bűncselekmény miatt elítélt külföldiek számához képest továbbra is alacsony.
A lap a szövetségi statisztikai hivatal adatait idézve rámutatott, hogy
egyedül 2015-ben 209 603 külföldi állampolgárt ítéltek el bűncselekmény miatt
- 529 884 német mellett -, 2016-ban pedig 231 562-őt - 506 311 német mellett -, és az adatok azt jelentik, hogy csaknem valamennyi külföldi bűnelkövető Németországban maradhat.