A katonai ügyészek másfél éve fújták le a port az 1989-es aktákról, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
Az ügyészség szerint a kommunista diktátor elűzése után hatalomra került új politikai és katonai vezetés
hatalmának megőrzése érdekében sok ember halálát eredményező fegyveres diverziót szervezett,
amely - emberiesség elleni bűntettként - elévülhetetlen.
A katonai ügyészség már 2016 decemberében bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az 1989-es forradalom idején hatalomra került vezetést. A hatalmat Ion Iliescu vezetésével magukhoz ragadó reformkommunisták szerveztek több száz áldozattal járó diverziót Nicolae Ceausescu kommunista diktátor elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolják hatalmukat.
A vádhatóság eddig "ismeretlen tettes" ellen folytatott nyomozást, Iliescut
tavaly márciusban tanúként hallgatták ki.
Amikor távozáskor egy ott várakozó újságíró azt kérdezte: bűnösnek érzi-e magát, Iliescu kérdéssel vágott vissza. "Miért is? A román forradalomért? Lehetne azért egy kis ítélőképessége" - oktatta ki a volt államfő az újságírót.
A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint
1142-en meghaltak, és 3138-an sebesültek meg.
Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy "terrorista" mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceausescu hatalmának helyreállítása érdekében.
A 88 éves Iliescu ellen tavaly júniusban már vádat emeltek a "bányászjárásként" elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében, de a perben még nem született ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.