A nevem Majid Oukacha, 29 éves, francia származású francia hazafi vagyok, muszlim voltam az életem első 18-19 évében – így kezdődik a JSS News interjúja. Oukacha nagyon csendes muszlim volt, aki nem evett disznóhúst, hetente többször elment a mecsetbe, és ramadán idején a jámborság erényeit érezte magán.
A tanulmányai során elhatározta, hogy elolvassa a Koránt. Azt mondogatta magában, hogy életében legalább egyszer el kell olvasnia az Istene által küldött szent könyvet. Azonban miután alaposan tanulmányozta azt és a kapcsolódó tanokat,
egyre kevésbé hitt ezekben, ellentmondásokat talált, amelyeket nem tudott feldolgozni. Arra a következtetésre jutott, hogy szerinte a Korán tanai ellentétesek a demokráciával.
Megértettem, hogy minden amiről fantáziáltam a könyvvel kapcsolatban, az átverés, az nem más, mint intellektuális csalás
– mondja az algériai bevándorlók unokájaként Franciaországban született Oukacha.
Szerette volna megindokolni rokonainak, hogy miért vesztette el a hitét az iszlámban, ezért elkezdett olyan előadásokra járni, amelyek azzal kecsegtettek, hogy magyarázatot kap a kérdésre. A folyamatot azonban nem sikerült visszafordítania magában, és az iszlám hittől egyre inkább távolodott. Ezzel párhuzamosan erősödött benne a nemzeti patriotizmus. Abbahagyta tanulmányait (ez nem jelentett számára problémát, forgatókönyvíró szeretett volna lenni), Párizsba költözött, hogy találjon munkát, és hogy nekilásson könyvének megírásához.
Nyolc évvel később befejezte azt a könyvet, amiről mindig is álmodott. Mindezt olyan áron tette, hogy szinte mindennel felhagyott, ami korábban az élete részét képezte.
Szerényebb életkörülmények között élt, sokszor nem tudta, hogy másnap hol fog nyugovóra térni. De szerinte megérte, műve elkészült. Könyvének címe az Egyszer volt, hol nem volt: az iszlám lett a címe, írásának célja francia honfitársainak szemének felnyitása és mozgósítása, hazájának iszlamizációjával szemben.
Szerinte az iszlám demográfiai alapokon is fenyegetheti a nyugati világot.
Az interjúban kifejtette, hogy kötelességének érzi felhívni erre a franciák figyelmét. Oukacha az iszlám vallást összeegyeztethetetlennek tartja a nyugati világgal. Szerinte az iszlám vallás törvényei nem tűrik az ellentmondást.
Borús a jövővel kapcsolatban, szerinte tíz év múlva Franciaország egy súlyos politikai válságban lesz, ami polgárháborúban csúcsosodhat ki.
Könyvének sikerét azzal magyarázza, hogy komoly igény van az iszlámellenes gondolatokra a nyugati társadalmakban. Kiemelte, hogy hazájában szinte kizárólag olyan könyveket adnak ki, amelyek filozófiai szempontból közelítik meg az iszlámot. Köszönetet mondott olvasóinak, hogy ilyen kirobbanó siker lett a könyvéből.
Az interneten is kering Oukuchával egy interjú, amelyben azt emelte ki, hogy a jelenlegi tömeges migráció az integráció ellenében hat, mert akkora számban érkeznek a migránsok csak Franciaországba, hogy érkezésüket követően azonnal egy olyan helyen telepednek le, ahol már csak muszlimok élnek, saját szabályaik, kultúrájuk, életvitelük és rendjük szerint. Szerinte ez olyan, mintha ott élnének, ahonnan elmenekültek.
Így pedig nincs esélyük arra, hogy beilleszkedjenek a francia társadalomba, ezért párhuzamos világban élnek.
Úgy gondolja, hogy a jelenlegi, soha véget nem érőnek tűnő migrációnak határokat kellene szabni.
Oukucha úgy látja, hogy mind gazdasági, mind kulturális problémákat okoz a jelenlegi, Európán eluralkodó bevándorláspárti irányvonal. Az Európai Uniónál lényegében 10 -szer nagyobb lélekszámú Közel-Kelet és Afrika kiürítése nagyon rossz irányba viszi el a világot szerinte.
Ezekben az országokban demográfiai robbanás van, és a jelenlegi európai politika el akarja „tőlük venni” fiataljaikat, egyetemistáikat, szellemi elitjüket, így aztán ezek az országok soha nem fognak tudni fejődni.
Franciaországban annak idején forradalom volt, hogy változzanak meg a dolgok, de szerinte ezekben az országokban, ha mindenki elmenekül, senki sem tud forradalmat kirobbantani, és akkor soha semmi sem fog megváltozni. Tisztában van azzal, hogy meglehetősen provokatív és kemény, amit mond, és annak a politikának, amelynek csak annyi az üzenete, hogy „ha rossz a saját országodban, akkor menjél máshova”, semmi értelme nincs, nem jelent megoldást.