A kérdések elsősorban az integrációra vonatkoztak.
Valamennyi megkérdezettnek
csupán a 18%-a értett egyet azzal, hogy az muszlim értékek kompatibilisek a nyugati társadalmak értékeivel.
Legmagasabb arányban (60%) az iszlám vallású marokkói migránsok vélekednek így.
A lengyel hátterű bevándorlóknak a 11%-a, míg a románoknak csak a 9%-a van hasonló véleményen.
A flandriai törökök 39%-a azt mondta, hogy az ő vallásuk elsőbbséget kell élvezzen a belga törvények felett.
A marokkóiak 23%-a nyilatkozta ezt, a kongóiaknak pedig a 19%-a.
A románoknak a 9%-a, míg a lengyeleknek a 8% vélekedett így.
A helyi török nőknek csupán a 39%-a, a marokkóiaknak a 43%-a dolgozik,
addig ez az arány a lengyel nőknél 80%, míg a románoknál 70%.
A muszlim hátterű migránsok egyedül a nyelvi kompetenciák területén illeszkednek jobban a flamand társadalomhoz, mint a kelet-európai társaik, de ez annak tudható be, hogy ők nagytöbbségében állandó lakosok Flandriában, míg a lengyelek és a románok döntő része vendégmunkás.
A marokkóiak 39, a törökök 38 százaléka társalog a partnerével hollandul, a lengyelek körében ez az arány 26%, míg a románoknál 16%.
A marokkóiak 67, a törökök 60 százaléka beszél otthon a gyerekeivel hollandul, a lengyeleknél 36%, a románoknál pedig 29%.
A közvélemény-kutatás Flandria miniszterelnök-helyettesének, az Új Flamand Szövetség politikusának, Liesbeth Homansnak a megrendelésére készült.
A De Morgen című holland nyelvű lapban érhető el a többi adat.